Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 467 érdemére tartozó kérdések csak azt eredmeényezhetik, hogy ameny- 1881: L,xnyiben a kifogásolók részéről részletesen kimutattatik, hogy az alpe- t-'cz' res esetleges szerződésszegése mennyiben és mily mértékben volt ^->^- §§• befolyással a pevételek csökkentésére, illetve a kiadások fokozására, Kifogás ezek a kifogások a számadások illető tételeinél a kimutatott mér- a gJt^ ÜS tékben, illetve az egyes tételeket befolyásoló hatásukban figyelembe vétessenek. Minthogy pedig ezekből folyóan a számadási perben is helye van annak, hogy a számadást adó jogtalan cselekvései vagy mulasztásai által okozott károk a bevételek növesztésére, illetve a kiadások apasztására alapul vétessenek, az alsóbiróságok helyesen jártak el, a mikor a felperesek által e részben tüzetesen részletezve előadott egyes kifogásoknak e részbeni hatását is birói mérlegelés tárgyává tették, miért is a másodbiróság Ítéletét az itt felhozott és a benne foglalt, az elsőbiróság Ítéletéből átvett egyéb a fentiekkel ellentétben nem álló indokokból helybenhagyni kellett (904. okt. 5. 1007.). 25773. Budapesti tábla: Az 1881: LIX. t.-cz, 94. §. b. p. 94. §. szerint kereskedők keresk. ügyletekből felmerülő pereskedések tekin- 'özsaebirotetében magukat az id. §. első bek.-ben emiitett választott bíróság ítélkezéseinek írásban és kifejezetten alávethetik ugyan; minthogy azonban az ide vonatkozó kikötések a törv. hivatkozott rendelkezéséből kifolyóan minden kétséget kizáróan világosnak és határozottnak kell lennie, és minthogy az A. alatti kötéslevélnek a birói hatáskör megállapítása czéljából felperes által felhozott 14. p.-nak az a rendelkezése, mely által kiköttetett, hogy per esetére vagy a bpesti áru- és értéktőzsde választott bírósága, vagy pedig valamelyik budapesti kir. jbiróság járjon el, amint ezt a kir. it. tábla az ugyanezen peres felek jogviszons'ában kelt 1,144. sz. végzésével már egy ízben megállapította — a megállapodás vagylagos voltánál fogva a tőzsdebíróság illetőségének a törv. szerint megkívánt határozott megállapítását nem tartalmazza. Az elsőbiróság alperesnek a birói hatáskör ellen kellő időben és helyen emelt kifogását helytelenül vetette el, miért is a tőzsdebiróságnak e tárgyban kelt végzését megváltoztatni a keresetet az elsőbiróság hatásköréhez nem tartozónak kimondani s ennek folyományaként az elsőbiróság ítéletét az 1881: LIX. t.-cz. 96. §. a. p. alapján megsemmisíteni s felperest, mint a ki helytelen fellépésével költségre okot szolgáltatott, a bprts. 251. §. érteim, kötelezni kellett. (903. január 29. 3978.) — Curia: Indokaiból annál inkább helybenhagyatik, mert a tőzsdebiróságnak illetékességét mint kivételes bíróságnak illetékességét meghatározó 1881:59. t.-cz. 94. §-a szoros magyarázata lévén, az id. §. &ltal megkívánt kifejezett Írásbeli alávetés feltételezi, hogy a felek a nevezett kivételes bíróság illetékességét határozottan kössék ki. A határozott kikötés pedig hiányzik akkor, midőn a felek, m'nt ezen esetben, az emiitett bíróság illetékességét nem kizárólagosan, hanem csak vagylagosan kötötték ki, mert az ilyen vagylagos kikötés nem zárja ki azt, hogy az ellenfél ugyanazon szerződésből származó igényét a rendes bíróság előtt érvényesítse és a vagylagos kikötés folytán a rendes bíróság illetékességét megállapítsa. Már pedig az 1881:59. t.-cz. 95. §-a szerint olyan ügyekben, melyek a polg. bíróság által már érdemileg elintéztettek, vagy „'lőtte még folyamatban vannak, a kivételes tőzsdebiróság el nem járhat. Már pedig vagylagos kikötés esetében az ellenfélnek a polg. bíróság előtt fellépése esetleg mindenkor beállhat s emez eshetőségből következik az, hogy 30*