Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 463 és pedig ugyanabból a czélból, mint az újított perben tényleg hasz- 1881 : Llx náltattak, következésképpen uj bizonyitéknak nem tekinthetők. Nem t,"cz* minősíti azokat u'1 bizonyítékokká az a körülmény, hogy felperes az Perújítás. alapperben az emiitett okiratokat egyenként s az egyes vagyontárgyakra vonatkoztatva külön ki nem emelte s az alapperbeni it'letek is azokat nem egyenkint felsorolva, hanem általánosságban tették mérlegeié:- tárgyává, mert több külön bizonyiték uj minőségének megállapításánál nem az az irányadó, hogy azok az alapperben együttesen és általánosságban s nem egyenkint felsorolva és méltatva használtattak és mérlegeltették, hanem, hogy tényleg sem együttesen, sem külön felsorolva és kiemelve nem használtattak (904.. márcz. 2. 4203/903.). 25760. Nagyváraditábla: Az alapperben használt bizonyítékok alatt csak azok a bizonyítékok érthetők, amelyek birói figyelembe s mérlegelés alá vétetnek, ami' a felp.-i részről a perujitási keresetben felhívott tanuknál fenn nem forog, mert mig egy részről azok közül B. Filip és L. Péter az alapperben egyáltalán fel nem hivatott, addig más részről, habár a felhívott többi tanú az alapperben is felhiva lett, mégis ott elkésés okából mellőztetvén, birói figyelembe nem vétetvén, a felhozott bizonyiték általában mint az alapperben nem használt jelentkezik, a perujátási kereset az idézett törvényszakasz 2. pontjában kivánt kellékekkel bir '901. április 22. 7311.). C u r i a: Hhagyja (902. márcz. 6. 4579.). 25761. Budapestitábla: Felp. a perújítás megengedését az t>9. § 1881: LIX. tcz. 69. §. L pontja alapján ügyvédi mulasztás vo.\a\iPerújítás ügy azért kérte, mert ügyvéde a : . alatt csatolt pénzügyigazgatósági védi mulaszvégzést megszerezni és bemutatni elmulasztotta. Ügyvédi mulasztás alapján miatt perújításnak csak akkor van helye, ha az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni vagy tagadni, avagy a rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat előadni elmulasztotta. Minthogy a törvényben csak a- rendelkezésre bocsátott bizonyítékok meg nem szerzés van olyan ügyvédi mulasztás gyanánt felhozva, mely a perújításra okul szolgálhat: a felebbezési bíróság helyesen tekintette csak azt a körülményt lényegesnek a perujitási kérelem megbirálásánál, vájjon felperes volt ügyvéde követett-e el ügyvédi mulasztást az által, hogy a jelen keresethez : . alatt csatolt bizonvitvánvb a korábbi perben fel nem használt! (902. jan. 10. L G. 27.901.). 25762. Budapesti tábla: Az 1881:LIX. tcz. 69. §. 2-ik p. Bizonyítási nyilván következik, hogy a perújítással a bizonyítási te-tener az ü/'~ hernek u g'y az anyagi jogügyletből, mintáz alapper- tott Peroenbeli helyzetből eredő szabályai megváltoznak és azon tények tekintetében, a melyekre a perújítás alapítva van, a bizonyítás terhe az újító félre hárul, a bizonyítási teher ily megosztása mellett azonban az eskü alatti kihallgatás szabálytalanul lett foganatosítva, elsősorban azért, mert az 1893: XVIII. tcz. 96. §-a azt a kötelező bizonyítási szabályt tartalmazza, hogy a más bizonyiték fenn nem forgása esetén foganatosított eskü alatti kihallgatásnál elsősorban a bizonyító fél ellenfele hallgatandó ki, ha csak utóbbi maga nem kéri a bizonyító félnek eskü alatti kihallgatását; és rendszerint a bizonyító fél ellenfele bocsájtandó esküre, a bizonyító fél pedig csak akkor, ha a fenforgó körülményeknek a 64. §. szerinti mérlegelése után a bíróság ugy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek (902. máj. 9. L G. 33.).