Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

642 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1881: LIX. lasatás az ügyvéd segédjének vétkes gondatlant.-cz. ságból okozott olyan mulasztása volna, a melyért 61. §. az ügyvéd felelős (904. febr. 18. G. 11.). 25758. Budapesti tábla: Alp.-nek' a feommás eljárási törv. Perújítás. 185. §-ának a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelme abban Ügyvédi /rzu-foglalható össze, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály meglasztás. sértésével állapította meg alperes kártérítési kötelezettségét és alaki jogszabály megsértésével állapította meg a károsodás fenforgását, mert az 1874: XXXIV. tcz. 71. §-ának értelme szerint az ügyvéd abban az esetben kártérítéssel nem tartozik, ha akár törvényszerű jogorvoslattal elhárítható volt, már pedig felperes a W. S. ellen elvesztett ujitott pert az 1881: LIX. t.-cz. 69. §-ának 1. pontja alapján megújíthatta volna, azonban ezt a jogorvoslatot igénybe nem vette s igy kárigénye meg nem nyílt. Nincs ugyan alapja a panasz azon részének, hogy felperes a kérdéses ujitott perben a 1881: LIXtcz. 69. §-ának 1. pontja alapján perújítással élhetett volna, mert oly tényállás, hogy alperes ama perben elmulasztotta volna a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni vagy tagadni, avagy hogy felperes oly bizonyítékot is alperes rendelkezésére bocsátott-e, melyeket alperes felhozni elmulasztott, a felebbezési bíróság ítéletében nincs megállapítva, másnemű mulasztás pedig nem szolgálhat a hivatkozott §-ra fektetett perújítás alapjául. Alapos azonban a sommás eljárási törvény 185. §-ának a) pontjára fektetett panasz, mert az ügyvédi rendtartás fent hivatkozott §-a szerint az ügyvéd a mulasztása által okozott károkért felelős, következéskép a károsodásnak a mulasztással okozati összefüggésben kell lennie, és tekintettel arra, hogy. a jelzett ujitott perben az elsőbirósági ítélet nem a folytatólagos tárgyalás elmulasztása indokából, hanem a per letárgyalása és bizonyítás felvétele után ezek adatai alapján hozatott meg: egymagában abból, hogy alperes a folytatólagos tárgyaláson meg nem jelent, az elsőbirósági ítélet felével nem közölte s felebbezéssel sem élt, még nem következik, hogy felperes elmarasztalása miatt alperestől kártérítést követelhet s igy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, midőőn alperes egyedül a jelzett mulasztások alapján kártérítésre kötelezte, miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt kellett adni. Az előadottakra való tekintettel annak eldöntése végett, hogy a károsodás az alperes mulasztásából folyik-e, szükséges egyrészt annak megállapítása, hogy a jelzett ujitott perben mi volt a tárgyalás és bizonyítás adataiból meríthető tényállás, továbbá, hogy a jelzett ujitott perben hozott elsőbirósági Ítéletről való értesítésnek elmulasztása idejében felperesnek voltak-e még egyéb a perben addig nem érvényesített bizonyítékai: mert csak igy dönthető el, hogy a felebbezés a tárgyalás és bizonyításból meríthető tényállás alapján is sikerre vezethetett volna-e, illetve felperesnek esetleges egyéb bizonyítékai alkalmasak lettek volna-e az ujitott perbeli elsőbirósági ítélet megdöntésére s hogy ekként felperes a mulasztás fen nem forgása esetében a marasztalást elkerülte volna-e. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a jelzett irányban tényállást meg nem állapított, az ügy nem alkalmas a végeldöntésre. (902. máj. 1. I. G. 12.). Perújítás. 25759. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik akként, hogy a perújításnak hely nem adatik1, felp. perújítás iránti keresetével eluíasittatik. Tekintve, hogy ezen okiratokat az alapperben ugy az első, mint a másodbiróság, valamint a másodbirói ítélet indokolásának elfogadásával a harmadbiróság is Ítéleteikben mérlegelés tárgyává tették, .nyilvánvaló, hogy a kérdéses okiratok az alapperben is