Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 461 tett ugyan, azonban az elsőbiróság ennek az ellenvetésnek figyelmen '881: LIXkívül hagyásával a kifogásokat érdemileg birálta el, amibe a felebbezéssel nem élő felperes is belenyugodott. Ily körülmények közt a 42. §. tábla nem volt jogosítva hivatalból vizsgálat tárgyává tenni azt, vajjonReformatia in a jogosított kifogások kellő időben terjesztettek elő? De különben is pejus. az elsőbiróság ítéletének helyes indokolása szerint a kifogások kiegészítése a tárgyalás els őnapján történt (903. okt. 20. 2427.). 25754. Győri tábla: Az 1881:LIX. t.-cz, 79. §-a szerint az 50. §. az eset, hogy valamely birói határozat nem törvénysze- Semmiségi rüen kézbesittetett, a semmiségi per alapjául nem per. szolgálhat s igy a fennebb megjelölt végzéseket felperes a miatt, hogy a sommás végzés és a biztosítási végrehajtást elrendelő végzés nem neki, hanem helyette egy más személynek kézbesittetett, semmiségi keresettel hatályosan meg nem támadhatván, keresete alaptalan. Ezért az elsőbiróság ítéletének a kereset részben való elutasítása iránt intézkedő részét helybenhagyni, ellenben az Ítéletnek azt a részét, hogy a tsz. a keresetnek részben helyt í.dott, megváltoztatni s felperest keresetével egészben elutasítani kellett. — Curia: Helybenhagyva (904. ápr. 12. 404/903.). 25755. Curia: A felfolyamodással megtámadott elsőbirósági 51. §. végzések felfolyamodással élőnek a kézbesítési vevény szerint képvise- Fclfolyamolője kezéhez 1902. okt. 31-én kézbesittetvén, ezen végzések ellen fel- dási határfolyamodást 1902. nov. 2-án tehát az 1881: XVII. tcz. 79. §-ában meg- idóhatározott nyolcz napi felebbviteli határidő lejárata előtt és igy törvényes időben adta be; és ezzel szemben közömbös az a körülmény, hogy nevezett az ezen végzéssel részére történt kézbesítése előtt ennek rendelkezéseiről a vele közölt más határozatok ta-tilmából tudomást szerzett (903. ápr. 7. 375.). 25756. Curia: Igazolást kérő alp. az igazolási kérvényhez csa- & tolt s valódiságuk tekintetében felperes részéről nem tagadott leve- Igazolás lekkel és postai feladó-vevénynyel hitelt érdemlőleg kimutatta, hogy ügyvéd vétlen ő az 1903. deczember 16. napjára kitűzött felebbezési tárgyaláson mulasztása való megjelenése iránt akként gondoskodott, hogy az iratok és meg- okából. hatalmazvány megküldése mellett a tárgyaláson megjelenéssel dr. R. E. balassa-gyarmati ügyvédet megbízta s ezt a levelet Budapesten, a főpostán, 1903. deczember hó 15-én este 10 órakor ajánlva és express kézbesítés dijának kifizetése mellett feladta, a mely levél azonban a czimzettnek csak 1903. deczember 16-án délután 4 órakor kézbesittetett. Minthogy pedig felperes, ki az igazolást ellenezte, nem vonta kétségbe az ennek alapjául szolgáló tényállításokat, jelesül azt, hogy alperes a levél feladásakor a postán azt a biztatást nyerte, hogy a levél idejében meg fog érkezni, és hogy a vasúti postaközlekedés mellett ez az idején való megérkezés kizárva nem volt, ennélfogva a tárgyalás elmulasztása vétlennek volt az 1881 : LIX. t.-cz. 61. §-a alapján tekintendő (904. márcz. 16. H. 10.). * 25757. Curia: Az alp.-i felülvizsgálati kérelem törv.-es időben beadásának Elmulasztását igazoló ok gyanánt felhozott azt a körülményt, hogy alperes perbeli ügyvédének abbeli felhívására, hogy ha alperes felülvizsgálati kérelemmel kiván élni, ez iránt Írásbeli utasítást adjon, ezt az írásbeli utasítást pedig alperes ügyvéde távollétében ennek segédének átadta, ez utóbbi azonban ezt az Írásbeli utasítást főnökének fel nem mutatta, az alperes vétlen mulasztásának tekinteni nem lehet, mert ha ez a körülmény valónak bizonyulna is, a mu-