Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

40 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. tiörvényadua jogai érvényesítésének útja. A hatáskör hiánya tehát t,"cz- a kereset elutasításának indokául nem szolgálhatván, az olsőbirosa514. §• got az ügy érdemében való határozat hozatalára kellett utasítani (904. márcz. 23. 1308/903.). — Cliria : Helybenhagyja (904. márcz. 22. 8377/903.). 1881: LIX. 25750. Budapesti táb la: Az elsőbiróság ítéletét meg kelt.-cz. lett változtatni abban a részében, a mely szerint alp.-t viszonkerese8. §. tővel, mint'a bben a perben nem érvényesithetővel elutasította _ és Viszonkereset.ki kellett mondani, hogy a viszonkereset ebben a perben elbírálandó, mert bár a viszonkereseti követelés nem származik a _ felperesi követeléssel ugyanazon jogalapból, mégis ugy^ a felperesi kereset, mint az alperesi viszonkereset határozott pénzösszegre irányul,t .ehát a kereseti és viszonkeresetti követelés hasonnemüek és mert elteknitve attól, hogy felperes a viszonkereseti követelés lejárta ellen időelőttiség czimén kifogást nem is emelt, az, hogyha viszonkereseti követelés lejárt és valódié? már csak a bizonyítás kérdésével kapcsolatosan, a per érdemében dönthető el és mert különben is kereskedők, a kik egymással kereskedelmi összeköttetésben állanak, ezen összeköttetésből származó kölcsönös követeléseiket akár származnak egy jogalapból, akár nem, egymás ellen ugyanazon perben keresete viszonkereset utján érvényesíttetik. — Curia: Hhagyja (904. szept. 6. 965.). 10. § 25751. Budapesti tábla: A szavatos alp.-nek perbehivása A szavatos folytán önként avatkozott a perbe és igy az elperes érdekében önként költsége, elvállalt védelméből felmerült költségének megtérítését felperestől törvényszerűen nem követelheti (902. jun. 26. I. G. 102.). 16. §. 25752. Budapesti tábla: A keresk. eljárás 13. §-a rendellllctékességi kezése szerint rendes eljárásban a bírói illetőség elleni kifogás az első kifogás elő- tárgyalás kezdetén adandó elő s a későbben előterjesztett ily kifogás terjesztése csakis azon esetben vétethetik figyelembe, melyben a rendes birói l^addsaS'után ^^őségtől eltérésnek helye nincsen. Alperes a kereset tárgyalására ' az első izben kitűzött határnapon meg nem jelent, mulasztása miatt igazolási kérelemmel élt, mi sikerre vezetvén, az ügy tárgyalására ujabb határnap tüzetett ki, amelyen alperes az eljáró bíróság illetősége ellen azon alapon emelt kifogást, hogy a kir. törvényszék, amely az alperesnek nem személyes bírósága, a perre nézve helyileg nem illetékes. Minthogy azonban alperesnek a tisztán személyes igény érvényesítése, hátralékos áru vételár megfizetése czéljából folyamatba tett keresettel szemben felhozott ez a kifogása azon esetek egyikére sem vonatkozik, melyekben a rendes birói illetőségtől való eltérés törvény rendelkezésénél fogva ki van zárva (perrendtartás 53., 54. §§. kereskedelmi eljárás 8. §.); és minthogy a valamely tárgyalási határnap elmulasztása miatt megadott igazolás az 1881: LIX. t.-cz. 62. §. rendelkezésénél fogva az illetékességi kifogás emelhetésére ki nem terjed: alperes a bíróság illetősége ellen a jelzett alapon az ujabban kitűzött vagyis nem az első tárgyalási határnapon már merőben szabályellenesen terjesztett elő kifogást s amidőn a kir. törvényszék a fent kifejezettek szerint kizárt ezen illetőségi kifogást a helyett, hogy azt visszautasította volna, érdemi elbírálás alá vette és a felett határozott, oly lényeges eljárási szabálysértést követett el, mely miatt határozatát ebben a részében az 1881: LIX. t.-cz. 39. §. o) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni kellett (903. jan. 21. 3711/902.) 42. §. 25753. Curia: A tábla, ítéletének megváltoztatásával, a per érdemi elbírálására utasittatik. Felp. amiatt, hogy azi alp. részéről beadott kifogások a tárgyaláskor elkésetten egészítettek volna ki, óvást