Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS, 457 benfoglaltatik, hanem az, amennyibenelső sorban a háromnegyed kül- 1868 : LIVteleknek természetbeni kiadása' iránt előterjesztett viszonkereseti t.-cz. kérelemnek hely adatnék, egyenesen tárgytalanná válik; ehhez képest ^2°l§' tekintettel arra a perjogi szabályra, amelynélfogva ugyanazonegyj* követelés a perben csak egyszer érvényesíthető, mindkét alsóbiróság ujffof/^hpJ ítéletének megváltoztatásával ezen viszonkereseti követelés feletti hatá- J p rozathozatalt mellőzni kellett. Xem vitás peres felek közt az a tény, hogy az ujitott alperes által 3., 4., 5., 8., 13. szám alatt tanúsított viszonkereseti követelések az alapkereset tárgyát nem képezték és ekként kétségtelen, hogy e követeléseket alapperbeli felperes és e perben ujitott alperes az alapkeresetben nem érvényesítette. Való agyán, hogy az 1868 : LIV. t.-cz. 319. §-ának ama rendelkezésével szemben, hogy a perujitási kereset az alapperbeli kárelmen tul enm terjedhet, ugyanazon törvényczikk 320. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy perújítás esetében mindkét fél minden követelését, ellenkövetelését és bizonyítékait kölcsönösen épp ugy előadhatja, mint azt az alapperben tette vagy tehette volna, ámde e két ellentétesnek látszó rendelkezés helyes értelmezésének csakis az a magyarázat tulajdonitható, hogy perújítás esetében az alapperbeli alperes az alapperbeli felperessel szemben összes követeléseit és ellenköveteléseit akár önálló viszonkereset, akár beszámítás utján érvényesítheti, azoknak érvényesítése az alapperbeli felperest arra' jogosítván fel, hogy azokkal szemben összes követelései és ellenkövetelései erejéig a beszámítás kifogásával élhessen, de semmi esetre sem jogosítja fel őt arra, hogy az alapperbeli kereseti kérelmen túlterjeszkedve, az alapperben nem érvényesített igényeket és követeléseket az ujitott per keretén belül akár kereset, akár viszonkereset utján önállóan érvényesíthessen, amennyiben ennek megengedése egyenesen a 319. §. fent vázolt rendelkezésébe ütköznék. Minthogy pedig a 3., 4., 5., 8.. 13. számú vsizonkereseti követeléseknek e perbeni érvényesítésének megengedése nyilvánvalóan az alapperbeli kereseti kérelemnek meg nem engedett felemelését vonná maga után, ennélfogva ezen viszonkereseti követeléseket illetőleg, mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy azoknak e perben önálló viszontkeresetképp való érvényesítése helyet nem foghat, mely rendelkezés azonban azoknak és 2. számú viszontkereseti követeléseknek beszámítás utján való érvényesítését nem zárja ki. (904. jnn. 28. 6928/903.). 25744. Curia: Az a körülmény, hogy alp.-ek az alapperben Beismerés felp. kereseti követelését beismerték vagy elismerték, nem zárja visszavonása ki annak lehetőségét, és alperesek részéről ujitott perben bi- ujitott pcrzonyitását, hogy az a beismerés vagy elismerés tévedésből és külö- ben. nősen felperes tévesztéséből történt; ebben az esetben pedig az a beismerés vagy elismerés jogilag hatályosnak többé nem tekinthető (904. máj. 18. 769/903.). 25745. Kassai tábla: A perújításnak czélja az alapperbeli Ujitott per ítélet hatályon kívül helyezése lévén, az ujitott per tárgya azonos az wrf}'c'^n^ alapper tárgyával, a mint ez kitűnik az 1868: LIV. tcz.-nek a sommás a e' eljárásban is érvényes 319. §-a rendelkezéséből, a mely szerint a perujitási kereset az alapperbeli kérelmen tul nem terjedhet, ebből folyóan ujitott per tárgya értékének a meghatározásánál nem lehet irányadó a perujitási keresetben az alapperbeli kereseti követelésen felül követelt az az összeg, melyet az alapperben vesztes fél, kamat s költségek fejében fizetett ellenfelének és a