Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

450 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868 : LIV. t.-cz. 238. §. Felfedező eskü. 240. §. Eskütétel költsége. 246. §. Keresetindításnak hatá lya az ítélethozatalnál. ítélet terjedelme. létéről tudomással kell birniok. Felperesek a fenti előfeltételek egyikét sem bizonyították, illetve hitelt érdemlő adatokkal nem valószínűsítették. Özv. S. Ignáczné tanúnak mivel sem támogatott azí a vallomása ugyanis, hogy az örökhagyó halála előtt, tanú előtt azzal dicsekedett, hogy két takarékpénztári könyvön kivül még 15,000 frt^ vagyona van, miután tanú sem! a pénzt, sem pedig az arra vonatkozó okiratot nem látta, még nem bizonyitja, hogy örökhagyó ezzel a vagyonnal valóban birt, de ez a kijelentés még oly hitelt érdemlő adatnak sem vehető, melyből az jogszerűen következtethető lenne. De nem bizonyították, illetve nem valószínűsítették felperesek azt sem, hogy a felfedeztetni kért értékek az alperesek birtokába juthattak s illetve, hogy azok hollétéről tudomással kellene birniok. ^ Az alpereseknek meg nem czáfolt és igy valónak elfogadandó előadása szerint másodrendű alperes soha sem volt az örökhagyó lakásán, az első- és harmadrendű alperes pedig csak akkor, mikor a holttest elszállíttatott* a negyedrendű alperes pedig, ki az örökhagyó halála előtt és után a lakásban tartózkodott, nem volt ott egyedül, de egy ápolónő és egy mosónő társaságában és igy nem csak bizonyítva, de különösen első- és harmadrendű alperesekkel szemben még valószínűsítve sincsen, hogy a jelzett 15,000 frt vagy az arra vonatkozó okmány alperesek birtokába juthatott. Az a körülmény pedig, hogy alperesek nem az örökhagyó, de az előtte elhalt férjhez rokoni viszonyban állottak, elfogadható bizonyítékot nem képez arra, hogy ez érték hollétéről tudomással kellene birniok. Mindezeknél fogva tehát felpereseket kereseti követelésükkel el kellett utasítani (902. feb. 26. 355.). — Curia: Hhagyja (902. okt. 14. 3112.). 25722- Budapesti tábla: Az esküttevő fél utazási és ellátási költségeit, a melyek amiatt merültek fel, hogy az esküt kérelme értelmében a perbíróságnál tette le, nem igényelheti abban az esetben, ha lakóhelyén is esküdhetett volna (904. ápr. 21. 1151.). 25723 Curia: Felp. keresetét 1899. évi okt. 11-én nyújtotta be, alperes pedig a kereset tárgyát képező ingatlanokat a C) alatti "tkvi kivonat szerint a kereset beadását követő napon 1899. évi 'október hó 12-én kelt adásvételi szerződéssel S. L.-nak eladta, akinek javára a tulajdonjog az 1899. évi október 13-án nyert elsőbbséggel be is kebeleztetett. Minthogy azonban a perbeli jogkérdések eldöntésénél, azaz az ítélet hozataláháll a kereset beadásakor fenállott állapot az irányadó, a per folyama alatt törtónt tények pedig figyelembe rendszerint nem vehetők; ettől a szabálytól való eltérésre pedig maga az a körülmény, hogy alperes a per indítása után a kereseti ingatlanokat másra átruházta, nem szolgálhat, és ekként ugyanezen indokból felperes keresete elutasítható nem volt: ezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni s az elsőbiróságot a szükségesnek mutatkozó további eljárás befejezésével a per érdemében való uj határozat hozatalára utasítani kellett (901. nov. 14. 947 ) 25724. C uria: A'bíróság az elbírálása alá bocsátott perben a felek között fenforgó jogviszonyt rendszierint a per egész anyagának figyelembevételével köteles elbírálni. Ettől az általános perjogi szabálytól a bíróság csak abban az esetben térhet el, ha a követelés érvényesítése ellen több kifogás érvényesíttetik, amelyek közül csak egynek is fennforgásai a követelés érvényesítését meggátolja. Arra nézve azonban, hogy a bíróság ítéletében nem a felek között fennforgó jogviszonyt, hanem csak azt tegye ítélkezése tárgyává, hogy a perben felhozott bizonyítékok egyike elegendő-e vagy sem' a peresített igény fennállásának bizonyítására, a bíróság nincs hivatva (904 ian 29. 880.). v