Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 449 irat adása után. a perrendtartás 188. §-ában emiitett alkereset benyujthatásának min- 1868 : LIV­den körülmények között még a végirat benyújtása után is helye * "cz lehetne. A közös okirat előterjesztésének czél j áh ó\Alkereset be­ugyanis, mely abban áll, hogy a közös okirat a fő -nyújtása yég­perben kellő helyen és időben bizonyítékul hasz­náltathassák, kétségen kivül következik, hogy a pernek abban az előrehaladott állapotában, midőn a fél által netán előterjesztett bizonyíték sem vé­tethetnék a perrendtartásnak a tárgyalási elvet illető szabályaira való tekintettel figyelembe, minthogy ekkor már a közös okirat előterjeszté­sének elérésére megengedett alkereset kitűzött czéljának és rendeltetésének megfelelő ered­ményre nem vezethetne: az említettalkereset elő­tér jeszt'het és ének helye nem lehet. És ez az eset, arra való figyelemmel, hogy végiratban már csakis olyan körülmények és illetve bizonyítékok hozhatók fel, melyek a viszonválaszban fog­lalt uj ténykörülményekre és bizonyítékokra vonatkoznak és hogy az ellenvégirat csak a végiratban foglaltakra szoritkozhatik (per­rendtartás 137. §.), nyílván fenforog akkor, ha alperesnek a vég­irat benyújtása után előterjesztett alkeresete nem valamely a vég­iratban felhozott uj ténykörülmény és illetve bizonyíték megerőt­lenitésének czéljára szolgáló közös okirat mint ellenbizonyiték be­szerzésére irányul. Minthogy pedig alperesnek a fenforgó esetben felperes végiratának benyújtása után állítólagos közös okiratok elő­terjesztése iránt benyújtott alkeresete az abban foglaltak és a tár­gyalás adatai szerint nem a végiratban felhozottak megerőtlenité­sére irányuló ellenbizonyiték előállítását czélozza. hanem alperes a közösöknek vitatott és ilyenekként előterjesztetni kivánt s az al­keresetben felemlített okiratokat arra kívánná felhasználni, hogy fel­peresnek már a keresethez E) alatt csatolt kimutatása 1. tétele alatt megjelölt 13.440 forint 35 krt tevő követelése fenn nem áll; s ugy az előrebocsátottakra való figyelemmel a per eldöntésénél az állítólagos közös okirat tartalmára még akkor sem lehetne tekin­tettel lenni, ha a kérdéses okiratokra nézve az, hogy azok peres feleknek közös okiratai, meg is állapíttathatnék: az elsőbiróság he­lyesen járt el, midőn alperesnek alkeresetét, melyre nézve a kifej­tettek szerint a keresetindítás általános perjogi előfeltétele, mely abban áll, hogy a keresetet a kereső félnek valamely komoly jogi érdeke tegye indokolttá, fenn nem forog, elutasította; miért is az elsőbiróságnak neheztelt végzése annak megjegyzésével, hogy a jel­zett körülmények között az a kérdés, hogy az alperes alkeresete érdemileg alapos-e avagy sem, birói eldöntésre nem szorul, de an­nak érdemi elbírálása nem is igénvelhető, az itt kifejtett okokból helybenhagyatott (904. jan. 20. 3779/903.). 25720. Curia: Nem jöhet alkalmazásba alperesnek kínált fő­eskü, mert ez nem tényre, hanem alperes tudomására vonatkozóan fcináltatott, főeskü pedig tudomásra nem, hanem csak a tu­oomás megállapítására szolgáló ténvekre Ítélhető meg (904. jun. 9. 3468.). 25721. Pozsonyitábla:A felfedező eskü letételére való kö­telezésnek előfeltétele, hogy az örökös bizonyítsa, vagy legalább való­szinüsitse, hogy az örökhagyó a felfedeztetni kivánt és halála után fel nem talált értékekkel bírt, továbbá, hogy azok a felfedező esküre köteleztetni kivánt alpereseknek birtokába juthattak, vagy azok hol­221. § Főeskü. 23S. §. Felfedező eskü. Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XV. 29

Next

/
Thumbnails
Contents