Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

26 DOLOGJOG. Fordított szinmü előadásának joga. Szerzői jog. zenemüveket újonnan is szokott beszerezni, — alperesek tartoztaK Zenemű utó/z-volna bebizonyítani, E szerint kétségtelen lévén, hogy az F., G. es nyomása, H. alattiakat alperesek hozták forgalomba, minthogy a példányok nem a kérdéses zenemüvek kiadására, közzétételére s forgalomba hozatalára egyedül jogosittott felperestől származnak, és alperesen: azt sem igazolták, hogy azok elárusitására felperestől nyertek jogosultságot; minthogy az 1884: XVI. t.-cz. 5. §-a értelmében valamely irói műnek pusztán forgalomba helyezése is már a szerzői jog bitorliásiának tekintetik és tilos, ha az £a jogosultnak beleegyezése nélkül történik, az a körülmény pedig, hogy a forgalomba helyezésnél alperesek részéről szándékosság vagy csak gondatlanság forgott-e fenn, csak a szerzői jogbdtorlás következményeinek megállapításánál, ^nevezetesen a büntetés alkalmazásánál s a kártérítés megállapításánál jöhet tekintetbe: ennélfogva alperesek ellenében a szerzői jogbitorlás tényét megállapítani kellett (903. ápr. 21. 9880/902.). — Curia: A neheztelt ítélet, elhagyásával annak a nem ügydöntő indoknak, hogy alpereseknek állott volna kötelességében bizonyitaniok azt, hogy a példányok antiquárius nton beszerzett használt példányok voltak, felhozott egyéb indokolása alapján helybenhagyatik (904. febr. 20. 5560/903.). 21019. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával kimondatik, hogy az Aranykakas cz. színdarabnak Sopronban 1900. jan. 10-én történt nyilvános előadása felperes szerzői jogának bitorlását képezi, minek folytán utasittatik az elsőbiróság, hogy a keresetben előadott kérelmek érdemében hozzon Ítéletet. Indokok: Az elsőbiróság helyesen fejtette ki Ítéletében, hogy az alperes által színpadon nyilvánosan előadott fordítás az 1884. évi XVI. t.-cz. 7. §-a szempontjából jogosult fordítás, de nem fogadható el az idézett törvény 53. és 54. §-ai rendelkezéseiből vont az a következtetése, hogy csak a jogosulatlan fordítás nyilvános előadása képezheti a szerzői jog bitorlását. Ugyanis az 53. §. a jogosult fordítót csak az ellen védi, hogy az ő fordítása, beleegyezése nélkül nyilvánosan előadassák, de sem ez a §., sem az a körülmény, hogy azi 54. §. a szerzői jog bitorlásának egyik esetét külön megjelöli, nem alkot kivételt a 49. §-ban lefektetett az alól a főszabály alól, melynek értelmében színmüvek a szerző beleegyezése nélkül elő nem adhatók. Ahhoz tehát, hogy a jogosult fordítás nyilvánosan előadassék, nemcsak a fordítónak, hanem a szerzőnek beleegyezése is szükséges. Alperes beismerte, hogy a felperes és szerzőtársa által szerzett színdarabot jogosult magyar fordításban Aranykakas czim alatt a szerzők beleegyezése is szükséges. Alperes beismerte, hogy a felperes és szerzőtársa által szerzett színdarabot jogosult magyar fordításban Aranykakas czim alatt a szerzők beleegyezése nélkül adatta elő, a per adataiból kitűnik, hogy a Vígszínház a kérdéses színdarabnak csak Budapesten való előadhatására nyert jogot szerzőktől, a vidéken való előadhatás jogát azonban a Vígszínház sem szerezte meg és így ilyen jogot alperesre sem ruházhatott át. Alperes tehát a kérdéses színdarabot jogosulatlanul adatta elő: cselekménye a szerzői jog bitorlását képezi, miből folyólag a fenti módon határozni kellett (903. márcz, 10. 566.). Curia: Hhagyja (903. máj. 12. 2744.). 21020. Győri tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s kimondja, hogy az «Arany kakas» cz. színdarabnak Győrött 1899. évi november 18-án és 25-én történt nyilvános előadása felperesek szerzői jogának bitorlását képezi, s utes^ja, az elsőbiróságot érdemi határozat hozatalára. A C. a. köziratban 2. r. felperes budapesti szü-