Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

448 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. jog Y[^s £s h0gy ennek birói eldöntése kéretik, csakis a per felvéte*• cz- lével nyervén kifejezést: a pts. 188. §-ának az a rendelkezése, mely 188. § szerint az, aki olyan közös okiratot kiván bizonyítékul felhasználni, Alkereset be-mely eiienfeleinek van birtokában, a főügy folyama alatt alkeresettel nyimtfdása~k6yeie]het[ u^yanazon per bírája előtt ellenfelétől azt hogy ez az ufán okiratot előterjessze, helyesen nem értelmezhető olykép, hogy ^ az ilyen alkereset még a perfelvétel alatt is elő volna terjeszthető: a megidézett alperesnek még a per felvételének megtörténte vagyis a íőper folyamatban létének megállapítása előtt benyújtott sikeresetét tehát az elsőbiróeág az itt kifejtettekre való tekintettel^ helyesen utasította vissza. A felfolyamodás munkadíjának és költségeinek megállapítása, felszámítás hiányában, mellőztetett (902. okt. 2. 2829.). — Curia: A másodbiróságnak az alkeresetet visszautasító elsőbírósági végzést helybenhagyó végzése ellen sem1 az 1868 : LIV. t.-cz. 59. §-a, sem^ az 1881 : LIX. t.-cz. 46. §-a értelmében további felebbvitelnek helye nincs (904. jan. 8. 1655.). 25719' Keresk. és v tsz ék: Alp.-t alkereseti kérelmével elutasítja. Az alkeresetben említett és a főperbeli ellenirathoz 34. a. másolatban csatolt levélből kitünőleg alperes táviratilag megbízta felperest a levélben emiitett munkálatok teljesítésével ugy, hogy alperes a tényleges kiadásokat fogja megtéríteni és a számlákat alperes fogja revideálni. Ezen az alapon követelte alperes az alkeresetben a munkálatok önköltségeire vonatkozó eredeti okiratok, nevezetesen a felhasznált épitő anyagokra vonatkozó számlák és nyugták és a fizetett munkabérekre vonatkozó fizetési ivek felmutatását. Nem vitás a felek közt, hogy mindezek az okiratok oly kiadásokra vonatkoznak, a melyeket felperes teljesített és a melyek megtérítését a keresetben egyebek közt követelte. Ha igaz is, hogy ily körülmények közt felperes csak ugy követelheti alperestől a kiadások megtérítését, ha az alkeresetben körülírt okiratokat felmutatja, mindazonáltal ez a körülmény nem vonja maga után, hogy az okiratok a perrendtartás 188. §-a és a S. E. 81. §. 2. bekezdése értelmében vett közös okiratoknak legyenek tekinthetők, mert ezek az okiratok felperes javára szóló és felperest illető bizonyítékok, nem. pedig a felek közös érdekében vagy kölcsönös jogviszonyaik tanúsítása végett kiállított okiratok. Alperes alkereseti kérelme arra irányul, hogy az okiratok felmutatásának elmulasztása esetére az állapittassék meg, hogy az okiratok nem vonatkoznak azokra a munkálatokra, a melyekért felperes a kereseti követelésnek ide vonatkozó részét követelte. E szerint alperes álláspontja tulajdonkép az, hogy felperesnek nincsenek meg azok a bizonyítékai, a 'melyek a kérdéses munkálatok költségére vonatkoznak. Ebből az álláspontból is kitűnik, hogy az alkeresetben körülirt okiratok a perrendtartás 188. §-ában említett közös okiratok fogalma alá nem tartoznak, mert alperes nem is vitatja az okiratoknak valamely oly tartalmát, a melyet ő akar bizonyítékul felhasználni. Már pedig a perrendtartás 188. §-ában szabályozott alkereset czélja csak az, hogy az alkeresettel fellépő bizonyítékául szolgáló és az ellenfél birtokában levő okirat tartalma bizonyittassék, nem pedig az, hogy ' az ellenfél az ő okirati bizonyítékának felmutatására köteleztessék (903. okt. 21. 51.533.). — Budapesti tábla: Helybenhagyja. A perrendtartás 188. §-ának az a rendelkezése, mely' szerint peres felek közül az, a ki olyan közös okiratot kíván bizonyítékul használni, mely ellenfelének van birtokában, a főügy folyama alatt alkeresettel követelheti ugyanazon per bírája előtt ellenfelétől az okirat előterjesztését, nyilván nem értelmezhető olykép, hogy