Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

444 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. haszonélvezetére törvény szerint jogosult szet.-cz. mély a hagyatékhoz tartozó követelés behajtása 64. §. végett perelhetési joggal bir s nem forog fenn töryeKereseti Jogo-nye& akadály arra nézve, hogy az általa indított kereset folytán, sultsag. alperes, ha kötelezettsége megállapíttatik, arra köteleztessék, hogy tartozását a hagyatéki bíróságnál az örökösök javára letétbe helyezze. Ennél fogva felperes perelhetési jogát meg kellett állapítani (901. okt. 29. G. I. 30.). Kereset kitér- 25705- Budapesti tábla: Perjogi gyakorlatunk szerint a jesztésc pótló-máv tárgyalás alatt álló keresetnek ujabb személyekre, azok pótlagos lagos perbe- perbeidézése mellett kiterjesztése, csak azon esetekben van megengedve, vonassál. me]yekhen a kereseti igény elbírálása csupán valamennyi érdekelt perbenállásával lévén eszközölhető, az alaki jog a még perben nem álló, de a per tárgya iránt szintén érdekelt személyeknek perbe idézését szükségessé teszi: ez az eset azonban jelenleg nyilván fenn nem forog, és mert különben is a B. és V. czég, melynek irányában felperes a keresetet a neheztelt végzés meghozatalának alapjául szolgáló kérelme értelmében kiterjeszteni kivánja, a fenti számú keresetben alperesként megjelölt «N. B. E. B. társasággal a kereset tárgyát képező 2000 forintra nézve felperesnek tényelőadása szerint közös kötelezettségben nem állván, nevezett «B. és V.» czégnek a fent emiitett keresettel folyamatba tett perbe alperesként pótlólag leendő perbeidéztétése annál kevésbbé foghat helyt, mivel az a jelzett körülményre való tekintettel már eredetileg sem lett volna a biztosító társasággal egy keresettel megperelhető. (901. jan. 31. 3482/900.). Curia: Hhagyja. (901. okt, 1. 928.). 25706- Curia: Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a tárgyalás folyamán a keresetnek addig perben nem álló személyekre azok utólagos perbevonása mellett való kiterjesztése csak azokban az esetekben engedhető meg, melyekben a per érdeme, az utólag perbe idéztetni kért személyek perben állása nélkül el iji.em dönthető. Az a kérdés, hogy a haszonbérlő a haszonbérnek; a bárói letiltás közlése után illetéktelen kézhez való kifizetése következtében újólag fizetésre kötelezhető-e vagy sem, azzal a kérdéssel, hogy: a haszonbérlő a másodszori fizetés következtében követelhet-e megtérítést attól, a kinek kezéhez az első- fizetés történt, nem áll oly jogi összefüggésben, hogy eme két kérdés csak mindkét irányban egységesen volna eldöntendő (904. máj. 5. G. 745/903.). 70. §. 25707- Szegedi tábla: A felebbezési bíróság ítéletében megPerletétel. állapított és meg nem támadott tényállás szerint felp. a fel ebbe zési tárgyaláson kijelentette ugyan azt, hog'y alperes most -már követelni valója nincs és költségei megtérítését sem kivánja, de felperesnek ez a kijelentése nem egyértelmű a per letétellel, hanem a felebbezési bíróság ítéletében megállapított ama tényállásból következően, hogy alperes részben csak a per folyama alatt teljesítette a kötelezettséget, a dolog természeténél fogva azt jelenti, hjo g y a mennyiben felperes a kereset főtárgyára vonatkozóan időközben kielégítést nyert, a keresettől eláll, ítélet h ói a a t a 1 á t nem kívánja. Ebből f oly óan a f elebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a kereset főtárgyára vonatkozóan a pert megszüntette, mert ezzel a rendelkezésével az elsőbiróság Ítélete végrehajthatatlanná volt s abban a rendelkezésben benfoglaltatik az elsőbiróság Ítéletének hatályon kívül helyezése és