Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 439 hogy az nagyobb részben alkalmi egyesülésből eredő veszteség meg- 1868 : LIVtérítésére irányul (903. decz. 15. E. 315.). tl"CZl 25690. Keresk. és vtszék: Csak azon a helyen vezetett _3S- §• könyvek kivonata állapítja meg az illetékességet, amely hely mint a Könyx'^.0~ kereskedő telepe a czégjegvzékben be van jegyezve (903. áprilisnatí ll!etekes~ 1. E. 8.). seg' 25691- Keresk. és vtszék: Számla alapján a kárkövetelés is ott perelhető, a hol más számlakövetelés (904. márcz. 8. E. 448/903.). 25692- K e r e s k. és vtszék: A kcnyvkivonati illetékesség kiterjed a kereskedőnek bejegvzése előtt keletkezett követeléseire is (904. jan. 30. E. 461 903.). 25693' Keres k. és vtszék: A bejegyzés előtt keletkezett követelés tekintetében a kereskedőt nem illeti megl a kcnwkivonati illetékesség (903. jun. 32. E. 228.). 25694. C u r i a: Az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a érteim, a házassági 35. §. összeköttetésből és elválásból keletkező keresetek annak a tszéknek az Illetékesség illetőségéhez tartoznak, amelynek területén a házas feleknek állandó házassági és utolsó együttlakásuk volt. A törvény az illetőség tekintetében arra P^oen. a kivételes esetre, a midőn a házasfelek az együttélést egyáltalában meg nem tartották, nem rendelkezik ugyan; tekintve azonban, hogy az idézett szakasz 2. bek. szerint olyan esetben, midőn az egyik távollevő fél tartózkodási helye ismeretlen, már elfogadja a személyes birói illetőség elvét, amennyiben az ismeretlen tartózkodásu fél az elé a tszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó fél lakik; — tekintve továbbá, hogy az 1868: LIV. t.-cz. 30. §-ában szabályozott személyes birói illetőség elve az általános szabály és az a legszélesebb keretű, — ott, ahol az ettől való kivételek nem szabályoztatnak, vagy nem alkalmaztathatnak, ez az általános illetőségi szabály követendő. Tekintve, hogy az, hogy a házasfelek az együttélést mégsem kezdették, tanúsítva van, valamint tanusittatik az is, hogy G. Sándorné, ki ellen a felhívás kibocsátása kéretik, a pestvidéki tszék területén levő Kispesten lakik, a most nevezett pestvidéki kir. tszék illetőségét kellett megállapítani sítb. (903. febr. 692.) 25695- Curia: Az 1881 :LIX. t.-cz, 6. §-ának 1. bekezdésében 44. §. foglalt rendelkezés nem terjed ki a tulajdonjogi előjegyzés ígazolását/Zotós/cör elöczélzó keresetekre, s ezek a keresetek, ha a per tárgyának 'érlíkijegyzés igazomeghaladja a 400 koronát, a telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartóz- lási perben. nak. Indokok: Az 1881 :LIX. t.-cz. a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868: LIV. t.-cz. módosítása tárgyában hozatván, annak egyes szakaszainál kifejezetten meg van említve, hogy azok a módosított törvénykezési rendtartás melyik szakaszai helyett lépnek életbe, így az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-a a törvénykezési rendtartás 18. §-ának helyébe lépett. E törvényszakasz szerint a kir. törvényszékek min*" birtokbiróságok hatásköréhez tartoznak mind azok a keresetek, melyek valamely ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jog érvényesítését, vagy ilyen jognak megszüntetését czélozzák; ideértve a tulajdontársak közötti osztály-, a rendes határ- és birtok-pereket és a telekkönyvi kitörlési pereket. A tulajdonjog előjegyzésének igazolását czélzó keresetek az 1881: LIX. tcz. 6. §-ában megemlítve nincsenek és mivel a törvénykezési rendtartás 44. §-a, mely az előjegyzés igazolására indított kereseteket a telekkönyvi hatósághoz utalja, és amely törvényszakasz azt is kimondja, hogy az előjegyzéssel biztosított tulajdonjogról az a telekkönyvi hatóság ítél, mely az előjegyzést elrendelte, az 1881: LIX. t.-cz. egyéb rendelkezései által sincs hatályon kívül helyezve: kétségtelen, hogy az előjegyzés igazolására irányzott kerese-