Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

438 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868 : LIV. külön törvény által kizárólag valamely határozottan ki előtt hiróságti_cz- hoz utalt ügyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek a felek 27. §. egyező akaratával sem lehet helye, alperesek felfolyamodásában kiBányabiró- fejezett ama kívánat, hogy a polgári rendes útra tartozó jelen ügy a sági hatás- bányabiróság által biráltassék el érdemileg, figyelembe nem vehető kor (903. márcz. 31. 240.). 32. §. 25687. Budapesti tábla: A ícadóssal együttesen a mellékMellékkötele kötelezett is perbe vonható és habár csak feltételesen, t. i.: a íőadós zett perlese. fizetésképtelensége esetére azzal együttesen marasztalható (901. decz. 13. I. G. 247.). Hitelező vá- 25688. Kereskedelmi és vá 11 ó t ö r v é n y s z é k: Elsőlasztási jogarendü alp. lakása'es másodrendű alp. telepe Kcnigshütteben van és igy tőbj?.. a\Pfres ieájlik az eljáró biróság helyi illetékességié a perrendtartás 31. illetve között. gg^ g_a értelmében nem terjed ki. Nem állapitható meg az eljáró biróság helyi illetősége azon az alapon, hogy harmadrendű alperes az eljáró biróság területén lakik. A kereset arra van alapítva, hogy harmadrendű alperest első- és másodrendű alperessel szemben megillette és egyetemleges felelősséget vállalt felperessel szemben a követelésért. E szerint harmadrendű alperes kötelezettsége mint járulékos kötelezettség utólag járult első- és másodrendű alperesek kötelezettségéhez s igy harmadrendű alperes kötelezettsége mellékkötelezettség jellegű. Már pedig a perrendtartás 32. §-ának helyes értelme szerint, a mellékkötelezett személyes illetékessége a főkötelezettre nem terjeszthető ki. Ellenkeznék a perrendtartás helyes elveivel, hogy valamely biróság helyileg illetékessé váljék valamely kötelezettség elbírálására, egyedül azon az alapon, hogy a kötelezettség mellett a kötelezett tudta és közreműködése nélkül valaki utólag egyetemleges felelősséget vállalt. Eszerint nem állapitható meg az eljáró biróság helyi illetékessége első- és másodrendű alperesekkel szemben, azon az alapon, hogy harmadrendű alperesre, ki az első- és másodrendű alperesek tartozásáért egyetemleges felelősséget vállalt, az eljáró biróság helyi illetékessége kiterjed. Minthogy eszerint elsőés másodrendű alperesek a helyi illetőség ellen tett kifogása alapos, ennélfogva az illetékességi kifogásnak helyt adni kellett. Harmadrendű alperes kérelme folytán, vele szemben, a per tárgyalására kellett határnapot tűzni. (902. márczius 5. 20,979.) — Budapesti tábla: Annak megjegyzése mellett, hogy a perrendtartásnak a neheztelt végzés indokolásában felhivott 31. §-a helyesen annak 30. §-a értendő: az'elsőbiróság végzésének neheztelt rendelkezései a jbenne foglalt vonatkozó egyéb indokok alapján annyival inkább helybenhagyattak, mert a perrendtartás 32. §-ának helyes értelme nyilván csak az, hogy a különböző bíróságok területén lakó alperesek ezek egyikének személyes bírósága előtt csupán abban az esetben perelhetők, ha a kereset tárgya, valamely közösen vállalt kötelezmény alapján igényeltetik, ez az eset azonban az elsőbiróság végzésében foglalt tényállásból kitetszőleg, amidőn t. i. az eljáró biróság személyi illetőségéhez tartozó harmadrendű alperes az elsőés másodrendű alperes tudta és hozzájárulása nélkül vállalt magára önálló kötelezettségeket, jelenleg fenn nem forog (902. máj. 21. 1472.). 35. §. 25689.' Keres k. és vtszék: Ha a felek között éveken át Könyvkivo- folyószámla viszony állott íönn, a íiolyófrzámla több izben lezáratott, s ia> nati illetékes-kQYQSQü követelés az utolsó egyenleget képezi; a felperes keresete SL'S- könyvkivonati követelés érvényesítésére irányuló személyes keresetnek tekintendő, amely ellen nem hozható fel a hatáskör szempontjából,