Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

434 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. vonatkozólag az ő (felperes) tulajdonjoga megállapittassék^ és alpet.-cz. rések annak tűrésére köteleztessenek, hogy a hozandó ítélet alap8. §. ján a lezárolt áruk feloldását, illetve az ezek helyett a felperes Bűnügyi zar-által letétbe helyezett 4025 korona s járulékai kiutalványozását a lat hatályta-^[y^ törvényszék vizsgálóbirájánál kérelmezhesse. A kereset tárgya lanüasa. lényegileg az, hogy a bűnügyi zárlat foganatosítása által létesült állapot jogkövetkezményeiben hatályon kívül helyeztessék. ^ Minthogy azonban ily tárgyú kereset a polgári bíróság hatósága alá nem tartozik, az elsőbiróság az 1868 : LIV. tcz. 8. §. a) pontja rendelkezéseit sértette meg az által, hogy az eljárást a kereset alapján megindította és a pert itéletileg eldöntötte, a másodbiróság pedig az által, hogy az elsőbiróság ezen Ítéletét érdemben megvizsgálta: miért is mindkét alsóbiróság ítéletét az 1881 : LIX. tcz. 39. §. b) pontja alapján megsemmisíteni: s a keresetet az 1868 : LIV. tcz. 8. §. a) pontja alapján visszautasítani kellett. (903. márcz. 26. 128.). Birói hatás- 25677. Budapesti tsz.: A bírói illetőség elleni kifogásnak kör. hely adatik és a tsiz. ezen perben hatáskör hiányában illetéktelennek kiSzőlöfeluji- mondatik. Felperes kártérítés czimén követeli a kereseti összeget. tási kölcsön- Előadja, hogy alperes <a. szőlőielujitási kölcsönt az 1896. évi V. nél eljárt köz-^_cz _^en foglalt rendelkezésnek ellenére folyósította, s ebből szárl£az£-^r^^mazik az ő kára. Kétségtelen ugyan, hogy az idézett t.-cz. 6. §-a íés^rvénvesi'-8 az ezen törvény végrehajtása tárgyában 60,900/96. szám alatt tése kelt földmivelésügyi miniszteri rendelet 4. §-a szerint a szőlőfelujitási kölcsönt az alperes pénzintézet szolgáltatja ki, mindazonáltal az ily kölcsönügylet a szőlődézsma, úrbéri és hasontermészetü váltsággal egy tekintet alá esőnek nyilvánítja s telekkönyvi biztosítása is azokéval azonos módon történik, a mennyiben nem a teherlapon, hanem a birtokolási lapon jegyeztetnek fel, és mert esedékességük esetén is, egész, sajátságos módon, nem a kölcsönadó intézet, hanem a behajthatóságért felelős államkincstár részére, ennek közegei által, a közadók módjára hajtatnak be. Figyelembe véve már most azt, hogy a kölcsön megszavazása az 1896 :V. t.-cz. 10. §-ában megjelölt és a kormányhatóság kinevezésétől függő autonóm jogkörrel felruházott bizottság feladatához tartozik, folyósításánál a kormánybiztosnak ellenjegyzése feltétlenül megkívántatik, felhasználására pedig a bizottság és az állami szakértők gyakorolnak ellenőrzést, nem szenved kétséget az sem, hogy a kártérítés forrásául vett kötelességszegés megállapítása elkerülhetetlenné teszi a most felemiitett különféle kormányközegek hivatalos eljárásának megbirálását is. — Minthogv pedig a felügyelet és az ellenőrzés s az útmutatások megadásának feladata az idézett t.-cz. 7. §-a szerint a földmivelésügyi minisztert illeti meg és pedig még akkor is>, ha a feladat gyakorlását a kölcsönadó pénzintézetre ruházta volna is át, minthogy továbbá ily esetben is a felügyelet és ellenőrzés feladata a körmányhatóságnál marad. A miből folyik, hogy a közegei eljárásában mutatkozó szabálytalanságok vagy kötelességszegések megállapítása, igy tehát ezek megszüntetése, és orvoslása is az ő hatáskörébe tartozik: ennélfogva nem lehet kétséges az sem, hogy a polgári birórságok felperes kártérítési jogának és alperes kártérítési kötelezettségének megállapítására hatáskörének átlépése nélkül ki nem terjeszkedhetnek. Ezek folytán stb (903. decz. 17. 40,872/900.). — Budapesti tábla: Helybenhagyja (904. febr. 25. 1216)' Curia: Helybenhagyja (904. ápr. 28. 3467.). 25678. Curia: Felp.-ek keresetüket azon az; alapon tették folyamatba, hogy J. és F. szeszgyárosok ellen foganatosított közigaz-