Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

432 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. van származtatva, nem változtat; minthogy alperes a királyi család t.-cz. tagja és személyesen idéztetett perbe; minthogy ezek szerint a jelen 8. §. személyes kereset a csász. és kir. főudvarnagyi hivatal bíráskodása Birói hatáskör^1 tartozik: ennélfogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. (901. okt. 8. 3020.). Curia: Hhagyja (902. jan. 8. 1541/901.) Kegyúri kőte- 25672.. C u r i a: Mindkét alsóbiróság végzésének' megváltoztatálezettség át- sával a polgári biróság hatásköre megállapittatik és az elsőimkün ii folyamodást] kir. törvényszék további szabályszerű eljárásra utasitpitáfa tátik. Meg okolás: A kereset tartalmából határozottan kiderül, hogy felperes az alapon kérte alpereseket a kegyúri kötelezettségek megállapítására köteleztetni, mert a tulajdonukat képező ingatlanok előbbi tulajdonosai a sz.-i r. k. egyház kegyurai voltak, az ezzel összekötött kegyúri kötelezettségek pedig mint dologi teher az ingatlanon nyugszanak. Tekintve, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvekkel be van bizonyítva, hogy a közbirtokosság gyakorlata a kegyúri jogot, jelenleg csak az képezi eldöntés tárgyát, vájjon ez a jog és az ezzel járó kötelezettség átháramlott-e az alperesekre. Minthogy pedig ez a kérdés tisztán magánjogi természetű azért, mert magánjogi tények hozták létre azt a Viszonyt, amelyre alpereseknek a kegyúri terhsk viselésének kötelezettsége alapittatik, magánjogi kérdések megbirálása pedig a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik, alperesek kifogását elvetni kellett. Az alperesek kifogásaihoz 2 7. alatt csatolt miniszteri rendelet ezzel ellentétben nincsenek, mert ennek értelmében is a közigazgatási útra a fenálló kegyúri viszonyból folyó kötelezettségek iránti vitás ügyek, tehát a közjogba vágó az a kérdés tartozik, hogy a nem-vitás kegyúri jogviszony alapján az illetőt — általa el nem ismert — mily kötelezettségek terhelik, ami azonban az előadottakból kitetszőleg a jelen per tárgyát nem képezi. (902. szept. 9. 5574.) Tanítói java- 25673. Curia: A kereset szerint Megyés község határának tadalmazás é/--g.ositásakor a megyesi gyermekek tanítója részére fizetésbe leendő felvenyesitese. használása végett a kereseti ingatlanok hasittatván ki, a mig Megyés község Egyházszegi és Rábakovácsi községekkel iskolailag egyesülve volt, az egyházszegi tanitó használta ezen ingatlanokat fizetés fejében, most azonban, hogy Megyés község ezen iskolakötelékből kilépett és Balozsa községgel egyesült, a megyesi gyermekeket nem az egyházszegi, hanem a balozsa-megyesi tanitó tanitja, kit most fizetése fejében ezen ingatlanok használata megilleti, minélfogva alperest mint a rábakovácsi iskolaszék elnökét annak elismerésére kérték felperesek kötelezni, hogy ezen ingatlanok mint a megyesi birtokosok által a tagosításkor kihasítottak, a gyermekeik számára tett alapítványt képeznek, melyek feletti rendelkezés ez idő szerint a balozsamegyesi iskola községi iskolaszékét illeti. Ezen előadásból s a zárkérelemből az tűnik ki, hogy ezen per indítása által nem valamely magánjogi czimre alapított igénynek érvényesítése, hanem bírói uton annak a kérdésnek eldöntése czéloztatik, hogy a tanítói javadalmazáshoz tartozó ingatlanok használata, az iskola tekintetében beállott változás folytán, melyik község tanítóját illeti meg; ez a kérdés azonban mint nem magánjogi, hanem, a tanítói javadalmazással egybekapcsolt kérdés, az iskolai igazgatás körébe és nem a polgári biróság elé tartozván, helytelenül lett a biróság elé terjesztve, minélfogva a kereset visszautasítandó (903. febr. 19. 7914/1902.). Tanítói java- 25674. Curia: Felp. keresete^ arra van alapítva, hogy a dalmazás ér-mennyiben részére a tanítói javadalmazásához tartozó, de tőle elvont vényesitése természetbeni lakás és egy kert használata helyett csupán évi 60