Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

430 CSŐDTÖRVÉNY. (881: xvil. 25669. Sátoraljaújhelyi törvényszék: Akiéig', vég­t.-cz. rehajtási kérvényben felhívott csődiratok alapján tény az, hogy R. . 237- $• testvérek volt sátoraljaújhelyi czég ellen 5106/p. 891. számii hirdet­Hitelezö yogttménynyel megnyitott csődeljárás az ismert csődvagyon teljes fel­cs™we£?*tf-osztása, azonban a hitelezők teljes kielégítése nélkül a 10.812/901. ese u an. sz^mu végzéssel megszüntettetek, a kielégítési végrehajtási kérvény tartalma alapján, tény továbbá az is, hogy a bodriogzsadányi 134. szánra telekjegyzőkönyvben 296. helyrajzi szánru ingatlant, R. test­vérek még az 1878. feb. 4-én tehát a csődnyitás előtt megtartott árverésen vették meg és hogy nevezett R. testvériek a tkvi jogot csak a folyó év január havában szerezték meg; mindebből a csődtörvény 1. §. alapján az következik már most, hogy a fentiek szerint megnyi­tott csődeljárás eme most jelölt ingatlanra is kiterjedt s a mennyi­ben emez ingatlan a csődleltárba és a csődeljárás keretébe felvéve nem lett, e tekintetben most máirí a csődtörvény 237. §-a alkalmazandó vagyis a csőd megszüntetése után felfedezettnek tekintendő fenti ingatlan vagyon a bejelentéssel élt és teljes kielégítéshez nem jutott hitelezők kielégítésére fordítandó, s minthogy emez utóbbi jogsza­bályival szemben ^ csődtörvény 238. §-ának nem tulaj donitható más, mint azon értelmezés, hogy az utóbb felhívott törvényszakaszban meg­határozott hitelezők a végrehajtást csupán a volt közadósnak oly vagyonára vezethetik, melyet a volt közjadós a csődeljárás meg­szüntetése után szerzett, tekintve, hogy a fent jelölt ingatlan ily természetűnek nem tekinthető, a kielégítési végrehajtási kérvényt elutasítani és egyúttal a csődtörvény 237. §-ában meghatározott eljá­rásnak megindithatása végett mindenről a volt tömeggondnokot és csődválasztmányt értesíteni kellett. (904. feb. 12. 937.) •— Kassai tábla: Hhagyja. (904. márcz. 28. 864.) 238. §. 25670. Budapesti tábla: Kielégítési végrehajtás elrende­Végrehajtás lésére a végrehajtási törvény 1. §-ának a)—^d) pontjai esetében ugyan­elrendelése az0n törvény 2. §-a értelmében a perbíróság1 illetékes, csődügyben felszámolási felvett felszámolási jegyzőkönyv alapján tehát, a mely csődtörvény jegyzőkönyv ^41. §_a értelmében végrehajtható egyezség erejével bír, a végre­a apján. ^a^& elrendelésére a csődbíróság, mint a mely előtt ez az egyezség erejével biró cselekmény létesült, az illetékes. Csődügyekben pedig a határozatok az .1898: X. t.-cz. 1. §-ának 11. pontja értelmében nem egyes biró által, hanem a fennebb idézett rendelet 20. §-a értelmében alakított tanácsülésben hozandók. Minthogy az elsőbiró­ság neheztelt végzését Jiem mint csődbíróság és nem tanácsülésben, hanem egyesbiró által hozta, a neheztelt végzést meg kellett semmi­síteni és az eljárt kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra kellett utasítani. — Curia: A felfolyamodás hivatalból vissza utasitta tik; mert: a végrehajtást elrendelő végzésre nézve a végrehajtási tör­vény 140. §. rendelkezése szerint, a másodbiróság végérvényesen ha­tároz. (904. jul. 25. 1131.)

Next

/
Thumbnails
Contents