Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 427 lékos 762 frt 32 krt, valamint a három havi felmondási időne a fentiek (881: XVII. szerint 900 frtot tevő járandóságát ki nem fizette, minélfogva kére- t.-cz. sete arra irányult, hogy alperes összesen 1662 frt 32 kr. tőke 145. §. s járulékainak megfizetésére köteleztessék. Alperes tagadta, hogy Üzleti alkalfelperes a keresetben előadott fizetés és mellékilletményekkel a lkai- mázott illető maztatott... A kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság előtt indí-/rzefés valóditott eme per alperes időközi csődbejutása folytán az eljárásnak aságának megcsődtörvény 10. §-a alapján történt felfüggesztése után felperes ké- allaPliasarelmére a csődtörvény 145. §-a alapján a kir. törvényszék mint csődbiróság előtt folytatott és fejeztetett be. A kir. törvényszék azt a tényállást állapitotta meg, hogy felperes 1894. évi májustól 1896. június 18-ig a keresetben kitüntetett illetményekkel üzletvezetői minőségben az alperes szolgálatában állott, hogy továbbá 1896. június 18-án a szolgálatból előzetes felmondás nélkül alperes által elbocsáttatott, hogy végül az 1896. évi április—június hónapokra eső fizetéséből és egyéb illetményeiből 762 frt 32 krt, valamint a három havi felmondási időre eső járandóságát meg nem kapta. Minthogy pedig eme tényállás szerint felperesnek a tényleges szolgálati idejéről alperes által ki nem fizetett fizetésének és egyéb illetményeinek követeléséhez az anyagi jog általános szabályai szerint joga van, minthogy továbbá a felek között nem vitás az, hogy felperes fontos teendőkkel megbízott üzletvezető volt, igy tehát reá nézve a kereskedelmi törvény 57. §-ának 2-ik bekezdése szerint a felmondási határidő három hónapot teszen, következésképp felperesnek a három havi felmondási időre esedékes fizetésére és lakpénzére jogos igénye van: ennélfogva a kereseti követelésből a tényleges szolgálati időre hátralékos 762 frt -32 krt és évi fizetésnek, lakpénznek a bárom havi felmondási időre eső részét, vagyis összesen 1387 frt 31 krt cscdbiróságilag valódinak elismerni s arra való tekintettel, hogy az iratokból kitetszőleg alperes czég ellen a csőd 1897. július hó 28-án nyittatott meg. felperes pedig keresetét az 1896. április—júniusra eső illetményei, valamint az elbocsáttatása napján, vagyis 1896. janius 18-án esedékessé vált három havi felmondási időre járó illetményei iránt inditotta, amely kereseti követelések nem a csődöt közvetlenül megelőző egy évről, hanem azelőtti időről vannak hátralékban, a valódinak elismert követelést a csődtörvény 60. §-a alapján a csődkövetelések II. osztályába sorozni s felperest keresetének az I. osztályba sorozás iránti részével elutasitani kellett. A valódinak elismert 2774 korona 62 filléren felüli keresetével a felperes azért volt elutasítandó, mert az évi 500 frt jutalomdijat saját beismerése szerint is az év végén, utólagosan és nem részletekben kapta; mert fovábbá az utazási átalány és természetben élvezett egyéb illetmények már a szolgáltatásoknak természeténél és rendelkezésénél fogva az alkalmazottakat csupán tényleges szolgálati idejük tartamára illetik meg, minélfogva a három havi felmondási időre a felperest a fizetésnek és lakpénznek a három hóra eső részén kivül egyéb mellékjárandóságok meg nem illetik. (900 decz. 22. 12..381.) — Debreczeni kir. tábla: A kir. törvényszék mint csődbiróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a kereseti követelésből csak 1267 frt 32 krt s 'ennek járulékait ismfer,i e valódinak és ebből az összegből 347 frt 22 krt s járulékait a csődkövetelések I. osztályába, 920 frt 10 krt s jiárulékait a II. osztályába soroz; egyebekben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes, mint az alperes czég volt üzletvezetője, keresetét részint hátralékban levő, részint a törvényes felmondási időre járó fizetése iránt inditotta. Az üzletveze-