Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

420 CSŐDTÖRVÉNY. 1881: XVII. foganatosított végrehajtási eljárás tovább nem szorgalmaztatott. A t-"cz- közadós ellen a kir. kincstár részéről közigazgatási Hton 1898. évi 27. §. 2. p. április 16-án 330 írt illeték erejéig foganatosított zálogolás pedig Közadós jog- nem olyan, amely egymagában véve, a fizetés megszüntetésének tényét cselekmenye- jeiöntené. Ezek szerint nem lévén bizonyítva az, hogy a közadós ^madAsa' az a^Peres javára elrendelt biztosítási végrehajtás foganatosítása idejében, 1898 november 3-án, vagy ezt megelőző időben fizetéseit megszüntette volna, sőt a pénztári könyv tartalma és K. Samu vallomása szerint közadós a biztosítási végrehajtás foganatosítása után tetemes fizetéseket teljesítvén, a fizetések megszüntetésének tényére s alperesnek arról való tudomására kínált főeskü alkalmazásba nem vehető (1902. nov. 14. 6498.). 25649. Curia: A másodbiróság ítéletének felp'.-t a G) alatti okiratban foglalt jogügylet és az annak alapján kieszközölt C) alatti ítélet hatálytalanítására irányuló keresetével elutasító részét az elsőbiróság ítéletében megfelelően felhozott indokok alapján helyben kellett hagyni. Ellenben ugyanannak az ítéletnek félp.-t az 1900. Sp. 95/3. számú végzése alapján foganatosított biztosítási végrehajtás s laz emnek folytán szerzett zálogjog hatálytalanítására irányzott keresetével szintén elutasító részét az elsőbiróság ítéletére is kiterjedően megváltoztatni s az érintett biztosítási végrehajtást s az annak folytán szerzett zálogjogot a közadós csődhitelezőivel szemben hatálytalannak kellett kimondani, mert alperes beismerte a D) és F) alatti okiratokkal különben is bizonyított azt a körülményt, hogy a kereskedő közadós ellen a biztosítási végrehajtást veszélybizonyitvány alapján eszközölte ki, amiből okszerűen következik, hogy közadós fizetéseit legalább is a biztosítási végrehajtás kieszközlésekor már megszüntette és hogy követelésének bírói jogsegély igénybe vétele mellett behajtását szorgalmazó s a végrehajtást két más hitelezővel egyidejűleg foganatosító alperes a közadós fizetéseinek megszüntetéséről, ha előbb nem, a végrehajtásnak megbízottja közbenjöttével történt foganatosítása alkalmává] tudomást szerzett; a közadós jogcselekményének tekintendő szóban forgó biztosítási végrehajtás tehát a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alá esvén, ez a jogcselekmény sikeresen megtámadható (1903. márcz. 19. 5123.). 28. §. 2. p. 25650. Curia: A csődtörv. 28. §. 2. pontja alapján aztoikia terRokonokka'l hes szerződések, amelyebeit a közladíós az ott felsorolt rokonsági kötelékkötött szerző-ben álló személyek valamelyikével kötött, csak annyiban támadhatók dés megtá- meg, amennyiben azoknak megkötése által a csődhitelezők megkáromadása. sittattak; s, megtámadhatóság feltételét ily esetben tehát az képezi, hogy már a terhes szerződés megkötéséből háruljon a megkárosítás a 'esőd hitelezőkre. Felperes ezt a megkárosítást abból következteti, hogy a közadós az alperes által az eladott lisztáruk fejében neki, és pedig a kihallgatott I. Gy. és R. J.-né tanuk vallomása szerint még a megvett áru átvétele előtt kifizetett vételárt a csődtömegbe be nem szolgáltatta s igy azt a csődhitelezők elől elvonta. Minthogy azonban a közadósnak ez a későbbi ténye nem állapítja meg azt a döntő körülményt, hogy a csődhitelezők már a vételi szerződés megkötést által megkárosittattak és minthogy a jelen esetben, ahol az alperes a megvett lisztáruért megfelelő vételárat fizetett, a vételi szerződés megkötéséből a csődhitelezőkre kár nem háramolt és minthogy továbbá az alsóbiróságok ítéleteinek indokolásában kiemelt körülmények sem a közadós részéről már a vételi szerződés megkötése alkalmával fenforgott kárositási szándékot s igy annál kevésbé bizonyíthatják azt, hogy alperesnek ilyen károsító szándékról tudo-