Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 415 hogy alperes kifejezetten nem tagadta felperes azon állítását, hogy 1881: XVII. a közadós a megtámadott fizetések előtt fizetéseit megszüntette volt, tiCZegymagában véve a fizetések megszüntetésének tényét nem állapítja 27. §. 2. p. meg, mert az a megszüntetés, mint megtámadási alap Fizetések csak oly külső jelekből állapitható meg, melyek a megszuntefizetések megszüntetésének tényét általában mindenki előtt felismerhetővé teszik. Felperes oly külsőleg felismerhető tényeket, melyekből következtetni lehetne, hogy a közadós a megtámadott fizetések teljesítése előtt fizetéseit megszüntette, fel nem hozott. Felperes maga azt adta elő, hogy a közadós ellen sem perbeli, sem végrehajtási eljárás nem tétetett folyamatba s a fizetések megszüntetésének külső jelenségeit, csupán abban véli felismerni, hogy a közadós a S. R czég 1899. július 1-én lejártnak jelzett követelését ki nem fizette éai a többi később lejártaknak vitatott követeléseket nem rendezte, a mire nézve a csődbejelentésekre hivatkozik. A csődbejelentések azonban arra nézve, hogy a közadósnak lejárt tartozásai voltak, alperes tagadása ellenében bizonyítékul el nem fogadhatók, különben is egyes lejárt követelés kifizetésének elmulasztása a fizetések tényének megállapítására nem alkalmas, mert a fizetések megszüntetésének ténye akkor következik be, midőn az adós kereskedő a követelést birói kényszer alkalmazásakor sem fizeti ki, vagy midőn az a kereskedő egyéb tényéb ő 1 nyilvánvalóvá válik; ily ténynek azonban az egyes lejárt követelésnek ki nem fizetése nem tekinthető. Xem lévén bizonyítva, hogy a közadós a megtámadott jogcselekmények idejében fizetéseit megszüntette, annak vizsgálatába, hogy alperes arról tudomással birt. a dolog természeténél fogva bocsátkozni nem lehet. A közadósnak fizetési cselekményei tehát a csődtörvény alapján megtámadhatók nem lévén; mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett (904. márcz. 17. 1467/903.). 25644. C uria: Habár a megtámadott végrehajtás elrendelésekor a közadós ellen több rendbeli biztosítási és kielégítési végrehajtás kéretett és rendeltetett el, ez a körülmény azonban magában véve a közadós fizetéseinek abban az időben már bekövetkezett megszüntetésének bizonyítékául azért nem fogadtatott el, mert a jelzett végrehajtások közül csupán egy biztosítási végrehajtás foganatosittatotiti s a (közadós az ennek alapjául szolgáló követelést is a foglalás után azonnal, a többi követeléseket pedig még a foglalások előtt kifizette, valamint kifizette a biztosítási végrehajtás foganatosítása előtt azt a követelést is, mely a jelen keresettel hatálytalaníttatni kért biztosítási végrehajtásnak alapjául szolgált Í904. ápr. 6. 840,983.). 25645: Budapesti táblarAz elsőbiróság vonatkozó indokainál fogva helyesen állapította meg azt, hogy a kereset, az abba becsúszott nyilvánvaló tévedés daczára, az 1901. deczember hó 11-én foganatosított biztosítási végrehajtás hatálytalanítására is irányul. Az ügy érdemét illetően, egymagában az a körülmény, hogy a kereskedő közadós, ki az ellene hozott sommás végzés ellen kifogást adott be, a váltóösszeget sem ki nem fizette, sem bírói letétbe nem helyezte, nem szolgálhat alapul arra a következtetésre, hogy a közadós fizetéseit megszüntette, mert a sommás végzés ellen kifogással élő adós sem fizetni, sem