Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

414 CSŐDTÖRVÉNY. 1881 : XVII. t.-cz. 27. §. Czég törlése után nyitott csődben meg támadási jog fizetés megszüntetés alapján. 27 §. 2. P. Büntetőbírósági, bizt. végrehajtás megtámadna tósága. Fizetések megszüntetése. a cziég'törléstől számítandó egy éven belül nyittatik meg, nem magyarázható akként, hogy a «kereskedelmi csődre vonatkozó határozatok / szavak alatt a kereskedelmi csődnek a közönséges csődtől eltérő különös eljárásai szabályai volnának csak érthetők; ellenben a csődmegtámadási jognak a kereskedőkre vonatkozó szabá'yai a megszűnt czégre vagy az abból kilépett czégtagra nézve kilépés* illetőleg a törlés időpontjától már alkalmazást nem nyerhetnének. Ilyen megkülönböztető és megszorító rendelkezés hijján tehát alkalmazandó a Cs. T. 244. §-ának szabálya, a mely szerint, ha a kereskedő fizetéseit megszünteti, azt a csőd megnyitása végett az illetékes törvényszéknél bejelenteni tartozik. Ez a törvényi rendelkezés pedig visszavezet a Cs. T. 27. §-ának abbeli intézkedésére, mely egyenes utalással a Cs. T. 244. §-ára, a kereskedő fizetéseinek megszüntetését csődm-gtámadási alapul állítja fel. Nem lévén vitás az, hogy a közudós a «Sch. M.» közkereseti társaságnak a czég képviseletére is jogosított tagja volt és hogy ebből a kereskedelmi társaságb'l történt kilépésétől, illetőleg tagsági minőségének törlésétől számítva a cscdnyitás elrendeléséig a Cs. T. 241. §-ában emiitett egy tszt^ndő el nem telt, továbbá az sem lévén vitás, hogy a megtámadott jogcselekmény keletkezésétől a csődnyitás napjáig a Cs. T. 27. §-ának utolsó bekezdésében kitett hat hónap el nem múlt: eldöntendő további kérdés az, vájjon a volt kereskedő közadós a jogcselekmény időpontjában fizetéseit már megszüntetette-e? Ebben a kérdésben pedig igenlően kellett dönteni, mert a becsatolt telekjegyzőkönyvi kivonatokból kitűnik, hogy az alperes által 1900. évi január hó 25-ik napján szerzett zálogjogi bekebelezést megelőzően, és pedig 1899. évi deczember hó 18-ik napjától kezdődően 1900. évi január hó 25-ik napjáig számos zálogjogi bejegyzés történt, a mennyiben 1899. évi deczember hó 18-án kielégítési zálogjog kebeleztetett be, ezt követőleg pedig beperesitett váltók alapján gyors egymásutánban számos biztosítási végrehajtás jegyeztetett elő. A telekkönyvek tartalmából felismerhető ezekből a tényekből pedig alaposan következtethető, hogy a volt kereskedő közadós a megtámadott zálogjog bekebelezése előtt fizetéseit már megszüntette és bebizonyitottnak tartandó az is, hogy a közadós fizetéseinek megszüntetéséről a zálogjogot szerzett alperes a telekkönyvi betekintése által tudomást szerzett. A másodbiróság ítélete tehát a per főtárgyára nézve az itt kifejtett és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott, ezekkel nem ellenkező egyéb indokaiból hagyatott helyben. A Curia az ellenkező álláspontot magában foglaló 3536/P. 901. számú határozatát követőleg kelt több, úgymint a 378/V. 902. 1020/V. 902. és 5426/P. 902. számú határozataiban már az itt kifejtett álláspontot foglalván el, felebbezőnek az emiitett 3536/P. 901. szám alatti határozatra hivatkozása figyelembe nem jöhetett. (1903. okt 16. 6147.). 25642. Curia: A vizsgálóbíró által a köajadós ellen elrendelt és megkeresés utján foganatosított biztosítási végrehajtás, a csődtörvény 26. §-a értelmében szintén megtámadható, mert az 1896. évi XXXIII. t.-cz. 493. §-a szerint a vizsgálóbíró által elrendelt s megkeresés utján foganatosított végrehajtás hatályára nézve a végrehajtási eljárásról szóló törvény rendelkezései levén alkalmazandók, kétségtelen, hogy az ekként szerzett zálogjog is, a mennyiben a csődtörvény által előirt feltételek fenforognak, megtámadható (904 márcz. 15. 4395/903.). 25643. C uria: Felp. a köziadós fizetési cselekményeit azon az alapon támadja meg, hogy azokat megelőzően már fizetéseit megszüntette és hogy alperes arról tudomással birt. Az a körülmény,