Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 413 lása mellőztetett, megváltoztatni; az érintett kifogást a jelen perben, 1881: XVII. érdemileg elbirálandónak kimondani s a másodbiróságot a megtá- t,"czmadás érdemében is határozat hozatalára utasítani kellett, mert a 26. §. csődtörvény 26. §-a értelmében a jogcselekmények megtámadása akár Megtámadási kereset, akár kifogás alakjában érvényesíthető lévén, tekintettel arra, J°f kifogás hogy a külön kielégítéshez való jogosultság kérdésének elbírálása alakÍáoana megtámadott jogügylet hatályának elbírálását is feltételezi, a megtámadási kifogás pedig egyenesen a felpírts kereseti követeléiének jogosultsága ellen lévén intézve, annak mikénti eldöntésétől a kereseti jog megállapításának kérdése el sem választható: kétségtelen, hogy alperes tömeggondnok megtámadási jogának kifogás alakjában érvényesítésére tekintet nélkül arra, hogy a jelen váltókeresetet megelőzően már korábban külön megtámadási pert tett folyamatba, törvény szerint jogosult és hogy a külön per folyamatban léte nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy a kifogás alakjában megtámadott jogügylet hatályossága vagy hatálytalansága a kereset megvagy meg nem Ítélése szempontjából elbiráltassék; és mert ezekből következően kétségtelen az is, hogy a kifogás alakjában érvényesített megtámadás jogossága érdemileg elbírálandó s hogy ennek első sorban eldöntése a kereset érdemi eldöntésére nézve lényeges befolyással bir; mindaddig tehát, migf a más^dbiróság a megtámadás érdemében nem határoz, a kir. Curia részéről sem a kifogás érdemében, sem a továbbiakra nézve érdemleges Ítélet nem hozható. (1902. mái. 18. 1450.). 25640. Budapesti tábla: A megtámadási keresetek illető- esSpS ségére nézve a csődtörv. nem intézkedvén, azok, amennyiben az ily ke-megtámadási reset a közadós jogcselekményét helyettesítő kielégítési vagy biztosítási perben. végrehajtás ellen intéztetett, a perrendtartás 35. §-a joghasonlatosságánál fogva megindíthatok, akár azon törvényszék előtt, mely a végrehajtást elrendelte, akár azon törvényszék előtt, melynek területén az érvénytelenittetni kivánt ügylet (végrehajtás) foganatosíttatott. Minthogy pedig jelen esetben az alperes javára a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék által elrendelt kielégítési végrehajtást a zálogjognak közadós ingatlan vagyonára történt bekebelezése s a bérjövedelemnek zár alá vétele által a budapesti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság, az ingókra pedig a budapesti V. ker. kir. járásbíróság foganatosította, tekintettel arra is, hogy alperes azon az alapon, hogy ellene kereskedői minőségénél fogva csakis a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint külön ügybiróság illetékes, kifogást nem emelt, nyilvánvaló, hogy ezen végrehajtás megtámadására a budapesti kir. törvényszék is illetékes (1902. okt 29. 3201.). 25641. Debreczeni tábla: A tábla a tsz. ítéletét indokai 27. §. alapján hhagyja. — Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyó- Qzeg törlése tik. A csődtörvény 241. §-a azt rendeli, hogy a csődtörvénynek a után nyitott kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai abban az esetben is aVual-csődben megmazandók, ha a csőd a czégtörléstől számítandó egy éven belül nyfy-tdmaddsi jog tátik. Ez a rendelkezés a dolog természeténél fogva alkalmazást nyer fizetésmega társasági tagnak a közkereseti társaságból való kilépésére, illető- szüntetés leg társtagi minőségének törlésére nézve is, mert a czég képvisele- alaPJantére is jogosított társasági tag ebbeli minőségében kétségtelenül kereskedőnek tartandó. A Cs. T. 241. §-ának egész általánosságban tett megkülönböztetést és megszorítást nem tartalmazó az a rendelkezése tehát, a mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai abban az esetben is alkalmazandók, ha a csőd