Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

410 VÁLTÓTÖRVÉNY. I8 76:XXVM. mivel a lejárat utáni elfogadásnak az idézett §. értelmében váltójogi *• "cz- hatálya nincs, az az elfogadás váltókötelezettséget nem állapit meg; 104. §• mert 2. rendű alperes a felperes tagadásával szemben a késedelméé Meghatalma- elfogadást nem bizonyította, s mert az a kifogás, hogy 2. rendű zott aláírása alperes a váltóra értéket nem kapott, általa sikeresen nem emelhető, mert a felek előadásából kétségtelenül kitűnik, hogy 2. rendű alperes., a mennyiben nevének meghatalmazásbóli aláírása valónak bizonyul, 1. rendű alperesnek egy régebbi tartozásáért kezességet akart vállalni, s igy a váltó adásának feltételéül ki nem köttetett, hogy külön érték szolgáltassák ki (903. máj. 12. 1105/903.). — Curia: Helybenhagyja (904. márcz. 30. 1086/903.).