Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

18 DOLOG JOGKözös kulhatnak át; e feltételeknek egyikét képezi az, hogy a kozseg, melytulajdon. től a pugZta elszakadt, azontúl is képes lesz, a törvény által megszaKözscgi bott közigazgatási és közművelődési kötelezettségeit teljesíteni (id. vagyon meg-t_cz, és §. f) p. ). Az emiitett §. f) és c) pontjának egybevetéséből osztása uj bizonyos, hogy ilyen átalakulásnál, nemcsak az újból alakozsegalaku-kulii hanem egyszersmind azanyaközség vagyoni érmsaKoi. de](e is tekintetbe veendő, miből aztán tekintettel arra is, hogy az újból alakult községek szükségletei f edezhetésére szolgáló anyagi erőnek megtétele, a községgé alakulásnak egyik feltétele, okszerűen következik, hogy az any & s újból alakult községek közt a zanyaközségnekcs a kajzavagyo na, illetőié génnek értéke osztandó meg, mely a saját közigazgatási és közművelődési kötelezettségei teljesítésére szükségeskiadások egye nértékét túlhaladj a; már pedig felperesek nem vonván kétségbe, hogy alperes K. község vagyoni jövedelmén felül háztartását évenkint 50%-nál nagyobb községi pótadóval tartja fenn: nem szenved kétséget, hogy alperes ilyen felesleges értéket képviselő törzsvagy ónnal nem bir. Egyébiránt az a körülmény, hogy az alperes község leltárában törzsvagyonkint harmadik szemés lyek tulajdonát képező vagyonok is fel vannak véve, a perre befolyással nincs, mivel a perben nem álló harmadik személyek jogai ez Ítélet által nem érintetnek, stb. (904. febr. 9. 447. ). 4. Kisajátítás. Felperesség 21011. Guria: Az a körülmény, hogy a kisajátítási /far/a/amtásr'összeirásokban felsorolt ingatlanok tekintetében az E. a. telekkönyvi ügyben, kivonatban foglalt megjegyzés szerint felperes község nem feltétlen tulajdonos, nem szolgál alapul arra, hogy felperes község a saját kizárólagos birtokából elvont ingatlanokért kártalanítást ne követelhessen és pedig annyival kevésbé, mert a kisajátítási összeírások szerint maga alperes a. felperes községet, mint a kisajátítandó ingatlanok tulajdonosát jelöli meg; és mert nem vonta kétségbe, hogy a kisajátítás tárgyát képező ingatlanoknak felperes község hosszas időn át birtokában volt; az pedig, hogy a telekkönyvi kivonat megjegyzés rovatában a kir. kincstár bizonyos kikötéseket tartott fenn magának, csakis arra szolgálhat alapul, hogy az 1881: XLI. t. -cz. 46. §-ának utmutatása szerint, mint érdekeltnek mutatkozó fél a tárgyalásra megidéztessék, és a mennyiben a kártalanítási összeghez bármi részben igényt tartana, ez igény eldöntéséig a kártalanítási összeg bírói letétbe helyeztessék; mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperesnek kereseti jogát megállapítani kellett (902. okt. 28. 5911. ). A kisajátítás 1 21012. Budapesti tsz.: Felp. -t keresetével elutasítja. Ebjellege. ben a perben két kérdést kell eldönteni. Egyik az E) alatti okiratba foglalt szerződésnek az alperes által megtámadott érvényessége, a másik pedig az, hogy a bérleti viszonynak a közmunkatanács' részéről történt felmondásáért s az ennek következtében beállott időelctti megszűnéséért a bérbeadó illetőleg jogutóda az alperes tartozik-e felelősséggel s az E) alatti 6. pontjában megállapított s a kereset tárgyát képező 10. 000 forint kötbérnek a megfizetésére kötelezhető-e? A bérleti szerződés érvényessége kérdését illetően nem