Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

DOLOGJOG. 15 esetleg annak ellenére létesült, felruházza azzal a Közös tulajjoggal, hogy a vagyonközösség megszüntetését ki- donvánhassa; ennélfogva felperes ezen törvényes jogán mit sem vál- Vagyonközöstoztat az a körülmény, vájjon ő a vagyonközösségbe mily módon s?g megszünjutott. Második kifogása az volt alperesnek, hogy ő felperessel akkor, tdcsc. midőn a«z ingatlanság felerészét megvásárolta, megegyezett véglegesen a ház mikénti használatán és birtoklásán, az ingatlant ezen egyezségnek megfelelően birtokba is vették, 2 év óta állandóan használják, miből folyólag felperes nem jogosított ezen egyezségileg meghatározott felosztási módtól önkényüleg eltérni s attól különböző módon felosztás foganatosítását szorgalmazni. Minthogy azonban felek előadásából megállapítható, hogy ők tulajdonképen az ingatlan használatára nézve állapodtak meg, legyen akár ideiglenes jellegű, ezen megállapodás, vagy akár állandó, mint azt alperes férje érdekelt vallomásával bizonyítani megkísérelte, ezen megállapodás köztük! a vagyonközösséget meg nem szüntette, s így ezen egyezséggel szemben Í£ jogosított bármelyik fél a tulajdonközösségnek köztük végleges megszüntetésére, annál is inkább, mert maga P. P. vallotta, hogy ezen egyezség létesítésénél arról nem volt semmi megállapodás, hogy most már egyik félnek sem lesz jogában a vagyonközösség, megszüntetésének kérelmezése. Harmadik és leglényegesebb kifogása az volt alperesnek, hogy az ingatlan természetben megosztható s ;gy a vagyonközösségnek felperes által kérelmezett módja meg nem engedhető. Felek egyező előadása s a váz- és alaprajzokból megállapítható, hogy az ingatlan egy beltelkes házat képez, melyet felek akként használnak, hogy a ház egy szobáját és üzletr helyiségét egyes mellékhelyiségekkel együtt felperes, a többi helyiségeket alperes használja. Ezen módoni természetbeni megosztást javasolta alperes is. Minthogy azonban a természetbeni megosztásnak első és elengedhetlen kelléke, hogy az akként legyen keresztülvihető, hogy az által a vagyonközösség teljesen megszüntetve legyen és pedig akkor is oly előfeltétellel, hogy maga az ingatlan értéke nagyobb mérvű veszteséget ne szenvedjen, mintLogy továbbá a vázlat és alaprajzból megállapítható, hogy az ingatlan értékcsökkenés nélkül fel nem osztható s a megosztás természetben keresztül nem vihető, ennélfogva az alperes által javaslatba hozott s joggyakorlatunk értelmében első sorban alkalmazandó természetbeni megosztást figyelmen kivül hagyni kellett (903. ápr. 8. 3540/903.). — Nagyváradi tábla: Helybenhagyja, mert alperes nem vonta kétségbe felperes azon állítását, hogy a közösség megszüntetésének az ítélet értelmében perenkivüli uton leendő megszüntetésére felhivatott és az alperes azt megtagadta (90. jun. 30. 1694/903.). — Curia: Helybenhagyja (904. febr. 24. 7045/903.)21006. Kaposvári tsz.: A babocsai ház, udvar és kert felek előadása és a tkvi kivonat szerint is peres felek egyenlő aránybani tulajdonát képezi, az ingatlanra azonban özvegy K. M.-né javára özvegyi jog van bekeblezve. Felperes kéri a vagyonközösségnek oly módoni megszüntetését, hogy az ingatlan a bekeblezett özvegyi jog fentartásával árverésen eladassék, a befolyandó vételárból első sorban ő az általa épített istálló és disznóól értéke 380 koronával kielégíttessék s a fent maradó vételár ő és alperes között a tulajdoni arány szerint felosztassák. Alperes ellenezte a vagyonközösség megszüntetését s kérte a kereset elutasítását azon okból, mert a kereseti kérelem Bzerinti vagyonközösségmegszüntetés az ő érdeksérelmével