Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

16 DOLOGJOG. Közös tulaj-járna, miután az özvegyi jog fentartása melletti árverésnél csak don. jgen estély vételár igértetnék. Jogszabály az, hogy a közösség Vagyonközös-m e g s z ü n t e t é s e alkalmatlan időben, vagy a többi tuseg /n^szü/z-lajdonostárs kárára nem szorgalmazható. Minthogy tetese pedig kétségtelen, hogy ha az ingatlan az özvegyi joggal terhelten adatnék el, azért a valódi érték beszerezhető nem lenne s igy az eladás alperes kárára lenne; tekintve, hogy ezeknél fogva az az idő, a mely alatt az ingatlanra vonatkozóan fenálló vagyonközösség megszüntetésére alkalmatlannak tekinthető: a fenti jogszabályból kifolyóan felperest keresetével ezúttal elutasítani kellett (902. aug. 16. 604). — Pécsi tábla: Helybenhagyja (902. decz. 3. 2439.). — Curia: Helybenhagyja (904. márcz. 16. 1877/903.). 21007. Curia: A tulajdonközösség megszüntetése iránti perben szükséges, hogy a mennyiben az az ingatlanoknak természetben való megosztása mellett vitetik keresztül, előre elkészítendő felosztási tervezet alapján magában az Ítéletben foglaltassák a megosztás módozata és meg legyen határozva, hogy mindenik tulajdonostársnak mi képezi a megosztott részét (904. márcz, 16. I. G. 636/903.). 21008. Curia: A vagyonközösség megszüntetésére nézve az elsőbiróság Ítélete indokainál fogva és azért hagyatott helyben, mert a telekkönyvi állás szerint az elsőrendű alperes a saját jutalékának egy bizonyos részét ajándék jogczimén s oly időben ruházta át testvérére, harmadrendű alperesre, amikor már felperesekkel évek hosszú során át vagyonközösségben volt, kétségtelen tehát, hogy az a körülmény, hogy fa megajándékozottal szemben az ajándékozó f él a haszonélvezeti jogot; a maga javára fentartotta: a tulajdonos társak között a közösség tekintetében uj jogi állapotot elő sem idézett, következésképpen ez a körülmény a vagyonközösség megszüntetését nem is akadályozhatja. Az elsőbiróság Ítéletének részleges megváltoztatását indokolja felpereseknek az a nyílt beismerése, hogy a Szeged város részére rendelt állami kölcsönalap javára C. 1. alatt bekebelezett követelés az ő javukra is felvétetett, s hogy az őket is az alperesekkel egyetemlegesen terheli; következésképpen arra való tekintettel, hogy a kérdéses zálogjog nyilvánkönyvileg csakis az alperesek ingatlan jutalékait terheli, szükséges volt ennek ellenkezőiét megállapítani (904 ápr. 26. 1981/903.). 21009. Curia: A vagyonközösség megszüntetése iránti perekben is, ha a keresetnek hely adatott, a közösség megszüntetésének eltűrésére kötelezett alperes pervesztesnek tekintendő, ki mint olyan az 1881 : LIX. tcz. 69. §-a értelmében perújítással élhet (904 jun. 28. 5174/903.). Községi 21010. Kalocsai tsz.: A tsz. felpereseket keresetükkel elvagyon meg-utasítja. Felp.-ek azt adták elő keresetükben, hogy az 1897. évig K. osztása uj nagyközséghez tartoztak Sz. H. községek s több puszta és szállások. község űtoA-u-Midőn 1897. január 12-én folytatólag megtartott megyei közgyűlésen lásakor. megengedtetett, hogy K. nagyközségből Sz. és H. elválva több pusztákkal és szállásokkal önálló községekké alakuljanak, a törzsvagyon mikénti megosztására nézve a közigazgatási hatócág közbenjöttével megkisérlett egyezség nem sikerülvén, felperesek a per utjára lettek utasítva az alperes K. nagyközség ellen a megye által. Felperesek a községi törzsvagyont a fizetett állami adó arányában kérték megosz-