Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KERESKEDELMI TERVÉVY 309 tessék be, az alperesre csak ugy bírhat kötelező erővel, ha ő az KereskeddI) alatti aláírásra után ebbe külön is beleegyezését adta; ezt fel- "L' *"^®"^" peresnek tanúval bizonyítani nem sikerült. Minthogy azonban fel-,876f™^°^ peres ennek további bizonvithatása végett esküt is kinált az al- n ' peresnek stb. (903. febr. 6. 1814) — Nagyváradi Tábla: Az JjzL?' elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az alperesnek az a fpayzé^alwkifogása, hogy az I) alatti, a Kt. 150. §-ában felsorolt kellékekkel^^ felen'ielinem bír, ezúttal azért nem alapos, mert az I. alatti nem az eredeti sékor. alaptőke, hanem a felemelt alaptőke biztosítása végett bocsáttatott ki: ez alá a jog; szempont alá esik az alperesnek többi, a társaság alapításakor szem előtt tartandó eljárás hiányára alapított, tehát az a kifogása is, hogy az alakuló közgyűlés a Kt. 154. §-a értelmében egybe nem hivatott, mert a társaság már meg lévén alakalva, csak az uj részvények alapján gyakorolható jogok megállapítása végett kellett közgyűlést egybehívni, ez pedig megtörtént. Az itt kifejtett és az elsőbiróságnak ezekkel ellentétben nem álló egyéb indokai alapján a tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta. (903. ápr. 29. 846.) — C u r i a : A másodbiróság Ítélete indokai alapján heíybenhagyatik. (904. máj. 26. 1153.) 21507. Aradi törvényszék: Felp. második kérelme az,' 156. §. hogy az alp. részv.-társaság alapszabályainak a 131 1881. k. gy. számú Az igazgatóképviselőtestületi határozatban megszabott feltételeknek megíelelőleg S(i£ olakítaoly módosítására köteleztessék, mely szerint a társulat ügyeibe Makó'SŰ™ Q^™!^' városnak részvényei arányában befolyás biztosíttatik ugy, hogy fákötés Makó váro» képviselete saját kebeléből az igazgatótanácsban a többi tagokhoz hasonló hatáskörrel külön egy tagot választ, illetve, hogy Makó város képviselőtestülete feljogosittassék, alperes pedig annak tűrésére köteleztessék, hogy mindazideig, míg Makó város közönsége 25,000 frt névértékű törzsrészvény birtokában lesz, a saját kebeléből az igazgató tanácsba a többi tagokhoz hasonló hatáskörrel külön egy igazgató tagot választhat és küldhet. Xem volt teljesíthető a kereset ezen második kérelme sem, mert habár kellőleg bizonyítva van is, hogy felperes a részvények aláírásakor az alapító engedményesekkel szemben, valamint a pénz folyósításánál az arad—csanádi vasút részvénytársaság igazgatóságával szemben kikötötte magának azt, hogy az igazgatóságba egy tagot saját kebeléből küldhet és hogy felperes ezen jogát maga az alakulj közgyűlés is elismerte, de minóez az alperes részvénytársaságot, habár az alapszabályaiban az arad—csanádi vasút részvénytársaság összes kötelezettségeit ^át is vállalta, nem kötelezi, mert az 1875. évi XXXVIII. t.-cz. 156. §-a értelmében ,a tervezetben az alapitóknak vagy másoknak biztosított előnyök az alapszabályokba felveendők, mert ellenkezőleg a társaságra kötelező erővel nem bírnak, az említett jog pedig ezen részvénytársaság alapszabályaiba felvéve nem volt. Az alapszabályoknak e részben hiányát pedig nem pótolhatja sem a közgyűlés határozata, sem az igazgatóság ígéretei, mert a törvény idézett rendelkezése abszolút, mely a felek ellenkező vagy eltérő rendelkezését kizárja s ennélfogva a törvény ezen rendelkezésével szemben sem a közgyűlés határozata, sem az igazgatóság nyilatkozatai a társaságot kötelező érvénynyel biroknak nem tekinthetők, felperes ezen joga pedig, ugy mint azt megitéltetni kívánja, az arad—csanádi vasúti részvénytársaság alapszabályaiba felvéve nincsen s igy a társasággal szemben nem is érvényesíthető. Az alapszabályok módosítása iránt pedig a részvényest kereseti jog a kereskedelmi törvény X. czim II. fejezete értelmében nem is illeti (.900. jun. 30. 8959.). —