Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

308 KERESKEDELMI TÖRVÉNY" Kereskedel-ga tá s i bíróságok hatáskörébe s az azok által alkoiR7vxxyvM * 0 tt; alaPszabályok a k o r mán y ha tósá g részéről be[_* mutatás i záradékkal való ellátást nem igényelnek, '" ' hanem mindenkor a bejegyzésre illetékes ts z. van h iRé zv' vtá v a * v a a n n a ^ elbírálására, hogy a kitűzött részvényüzletkörének^l'Sl2's*íg^ czél, a maga egészében, avagy csak részközigazg. "3en *s államellenes, vag'y erkölcstelen tartalmára ellenőrzése való tekintettel a jogrendet veszélyeztető jellegűnek minősíthető-e vagy sem. A jelen esetben azonban a czégjegyzési kérelem elutasítását ilyen tekintetek sem okadatolják, mivel az alapszabályok 6. §-ának A. pontjában megjelölt társasági czélok egyike sem olyan, mely a közrendet veszélyeztető jellegűnek mutatkoznék. Minthogy ezak szerint az elsőbiróság által kifogásolt alapszabályi intézkedések módosításának elrendelésére törvényes indok fenn nem forog: a neheztelt végzés megváltoztatásával a rendelkező rész szerint határozni kellett (904. máj. 31. 1500.). 150. §. 21506. Aradi törvényszék: Ha alperes tőesküt tesz arra, Részvény- hogy az I) alatti aláírása után az I) alattiban meghatározott fizetési féjzefs, ö'a/?~kötelezettségétől eltérőleg felperes igazgató tanácsa által megállapitoke jelemele-fizetési határidőket, vagyis, hogy a részvények névértékének' seKor 30%-ára 1898. év október l-ig, 40%-ára pedig 1898. deczember 31-ig történjék a befizetés, magára nézve kötelezőnek el nem fogadta s a fizetést ezen határidőben nem igérte; az esetben felp. keresetével elutasittatik. Alperesnek az a kifogása, hogy az I) alatti aláírási iv reá nézve nem kötelező, figyelembe nem vehető; mert ha ezen aláírási ívben ugy, miként azt az 1875 : XXXVII. t.-cz. 150. §-a előírja, a társasági tervezet felvéve nem is lett s azt az alapítók alá nem is írták, az I) alatti aláírási iv, mint, ilyen az alperesnek a rószvényaláirásból folyó befizetési kötelezettségét mégis megállapítja; mert ha a hivatkozott törvényszakasz az alapitóktól meg is követeli, hogy az aláírási iv miképen töltendő ki, ez tisztán az alapítók számára előirt alakszerű kötelesség; de ebből egyáltalán nem következik, hogy annak elmulasztása a részvényt aláirtaknak befizetési kötelezettségét akár érvénytelenné tenné, vagy akár csak bármi tekintetben is befolyásolná. Alaptalan ugyancsak az a kifogás is, hogy az aláirt részvény névértékének tíz százaléka befizetve nem lett; mert a kereskedelmi törvény 151. §-ában foglalt határozmánynak e részben is elég téve lett; a kereset ugyanis maga elismeri, hogy 4,000 korona az aláirt részvényre tényleg befizetve lett; ezt alperes is elismeri; a kívánt összegnek nem az aláírással egyidejű befizetése pedig a részvényt s az aláírásból folyó jogokat s kötelmeket semmivé nem teheti. Az sem vehető figyelembe, hogy az aláírás zárhatáridejétől két hó alatt az alakuló közgyűlés a Kt. 154. §-a értelmében egybehiva nem lett; mert ha ez való lenne is, az alperes vállalt kötelezettségét érvénytelenné nem tenné; a törvény ugyanis az alakuló közgyűlés zárhatáridejét nyilván azért állapította meg, hogy laz aláírók érdekeit netáni szédelgésektől megóvja; jelen esetben erről szó már azért sem lehet, mert a részvényjegyzés tényleg eredményre vezetett, miként ezt a törvényszék cégirattárában levő ügyiratok igazolják. Alapos azonban az a kifogás, hogy a kereset időelőtti; mert az I) alattiban alperes a befizetésre magát 20 egyenlő félévi részletben kötelezte s amennyi a per indításáig lejárt, azt alperes már lefizette; ezzel szemben felperes igazgató tanácsának a G) alatti levélben foglalt amaz elhatározása, hogy a hátralékos összeg két részletben, vagyis 1898. deczember 31-ig fizet-