Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 307 által az ott jelzett módon aláirandók, a kereskedelmi törvény 104. Kereskedel§-ában felsorolt esetekre kiterjesztve nem lévén, a közkereseti tár-t^c^^xvji saság egyik tagjának kilépésére vonatkozó bejelentés abban az eset- ' _cz ben is megfelelő, ha ez a bejelentés az ezt teljesítő egyik társtagtól nyert szabályszerű meghatalmazás alapján az ezzel megbízott KiíéDés beieügyvéd ellenjegyzésével van ellátva és nem képez akadályt az sem, ienfésének hogy a kilépő társtag ezt a körülményt nem magában a betérj esz- alakszerűsége. tett kérvényben, hanem az ennek kapcsán bemutatott közjegyzői okiratban foglalt külön nyilatkozatban terjeszti el. A fenforgó esetben azonban arra való tekintettel, hogy maga a bejelentő társtag, L. V. már a kérvényében arra utalt, hogy a közte és L. V., mindketten a «L. J. örökösei, czégü közkereseti társaság tagjai közt utóbb létesült és C) alatt becsatolt megállapodás szerint az A) alatt csatolt közjegyzői okiratba foglalt az a nyilatkozat, mely szerint L. V. társtag a társaságból való kilépését bejelentette és ennek a czégjegyzékbe való bevezettetés végetti bejelentésre L. J. másik társtagot felhatalmazta, hatályon kivül helyeztetett és az ugyancsak az általa előterjesztettek szerint a D) alatt csatolt egyezmény L. V. által még el nem fogadtatott, minthogy a másodbiróság végzésének vonatkozó indokai alapján helyesen állapította meg azt, hogy az a kérdés, vájjon a kérvényhez A) illetőleg B) és Cj alatt csatolt okiratokban foglalt jogügyletek joghatálylyal birnak-e, illetve hogy azok közül melyik bir joghatálylyal, perenkivüli eljárás utján el nem dönthető és igy meg nem állapitható az sem, hogy L. V.-nak a nevezett társaságból való kilépése tényleg már bekövetkezett-e: a másodbiróság végzése a most felhozott és benne foglalt, ezekkel ellentétben nem álló egyéb indokai alapján helybenhagyatott (904. okt 26. 1417.). 21505. Budapesti tábla: Az elsőbiróság végzését megvál- 147. §. toztatja s kimondja, hogy* az a körülmény, hogy a bemutatott részvény-Részvénytárs. társasági alapszabályok 6. §-ának A. pontjában felsorolt feladatok szoro- üzletkörének san vett kereskedelmi üzleti czélnak nem tekinthetők, a felfolyamodó ^özigazg. részvénytársaság czége bejegyzésének törvényes akadályul nem -fijrzese. szolgálhat, ehhez képest utasitja a törvényszéket stb. A részvénytársaságnak a kereskedelmi törvény 147. §-ában törvény által megállapított fogalmi meghatározása szerint a részvénytársaságnak nem lényeges kritériuma az, hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon, mivel az idézett §. rendelkezése szerint arra való minden tekintet nélkül, hogy mi a társaság czélja, részvénytársaságnak az a társaság tekintetik, mely előre meghatározott bizonyos számú és egyenértékű részvényektől álló alaptőkével alakul és melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek; vagyis ekként a részvénytársaságoknál nem a vállalat tárgya, hanem csak a forma határozó és minden társaság, mely e formában jön létre, bármi legyen is czélja, részvénytársaságnak és igy kereskedelmi társaságnak tekintendő. Ezekből pedig következik, hegy még amennyiben elfogadható volna is az a felfogás, hogy a folyamod í által bemutatott részvénytársasági alapszabály 6. §-ának A. pontjában elősorolt feladatok kereskedelmi üzleti czélnak általában nem minősíthetők, az a körülmény nem szolgálhatna törvényes indokául annak, hogy folyamodó czégbejegyzési kérelme elutasittassék, nem pedig annál kevésbbé, mivel a 773/74. sz. kelt belügyminiszteri rendeletből kitűnőleg, a részvényeken alapuló egyesületek nyilvántartása és felügyelete éppen nem tartozik a közig^z-