Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

G ÉS ELJÁRÁS. 267 nincs, s igy az jegyzőkönyv alakjában is felvehető, mert a kelet-vé6rendeleti nek betűkkel való kiírását az 1874 : XXXV. t.-cz. 63. §-a megkivánja öröklés, ugyan, ez azonban az icL t-cz. 68. §-a szerint nem lényeges kellék, Járásbiró úgyszintén az sem, hogy a kelet a záradékban is benfoglaltassék, előtt tett köz­meri a törvény 79. §-a szerint a keletnek az okirat bevezetésében végrendelet. és záradékában: benfoglalása nem szükséges, elég ha a bevezetés­ben vagy a záradékban benfoglaltatik az..., tekintve azonban, hogy az 1874: XXXV. t.-cz. 79. §-ának 9. pontja értelmében a közjegyző által felvett okirat hivatalos pecséttel látandó el. s a 80. §. szerint az irni nem képes végrendelkező nevét az ügyleti tanuk egyike irja alá, s tekintve, hogy a kérdéses végrendelet a járásbiróság hi­vatalos pecsétjével ellátva nincs, s hogy a végrendelkező nevét nem a tanuk egyike, hanem a jegyzőkönyvvezető irta alá, az ezen kellé­keknek meg nem felelő okirat pedig az 1874 : XXXV. t-cz. 68. §-a szerint közokirat erejével nem bir, s igy a kérdéses végrendelet nem tekinthető érvényes közvégrendeletnek (901. okt. 24.) — Marosvásárhelyi tábla: Helvbenhagyja (902. febr. 11. 376.). — Curia: Helybenhagyja (903. márcz. 10. 2714 902.). 21422. Curia: Az örökösök az érvénytelen végrendeletet is el- Érvénytelen fogadhatván, következik, hogy egyes alaki kellékek hiányától is elte- végrendelet kiüthetnek, ennélfogva a végrendelet szabályszerűsége csak azon az ala- elfogadása. pon tehető vizsgálat tárgyává, amely alapon az megtámadtatott. Fel­peresek az A) a. végrendelet érvényességét nem támadták meg azon az alapon, hogy annak alkotásánál csak 3 tanú volt jelen, ebből az okból tehát a végrendelet érvénvtelensége ki nem mondható (902. okt. 22. 7691.). 21423. Curia: Az örökösök jogosítva vannak az örökhagyó egyes végrendeleti intézkedéseit akkor is elfogadni, ha a végrendelet egyébként érvénytelen volna. Abból pedig, hogy felperesek a 1... i gór. katholiku3 templomot perbe nem vonták, csak azt lehet következ­tetni, hogy az ennek szánt hagyományt hatályban felperesek is fen­tartani kívánják; ebben az esetben pedig a l i görög-katholikus templom perbe vonására semmi szükség sem lévén, ennek perben nem állása a per érdemi megbirálását egyáltalán nem gátolja (903. ápr. 7. 4745/902.). 21424. Curia: A tanúvallomások által bizonyitva van, hogy Szóbeli vég­örökhagyó 1899. január 18-án szóbelileg tényleg végrendelkezett, és rendelet. hogy végrendelete az 1876: XVI. tcz. 15. és 16. §-aibaa a szóbeli vég­rendeletre előirt összes kellékekkel bir, a melynek érvényére nem bir befolyással az a körülmény, hogy a tanuk a kérdéses alkalommal csak beteglátogatás végett mentek az örökhagyóhoz s végrendeleti tanúskodásra külön és előzetesen meghiva és felkérve nem voltak, mert a törvény az ily külön és előzetes meghívást és felkérést elő nem irja. A tanúkihallgatás hatályára s a tanúvallomások bizonyító erejére hasonlóképpen nem bir befolyással az a körülmény, hogy a tanuk a perben újból ki nem hallgattattak, mert vallomásaikra az 1894. évi XVI. t-cz. 33. §-a értelmében a végrendeleti örökös és hagyományosok kérelméhez képest, a hagyatéki bíróság által meg­eskethettek, kihallgatásuk alkalmával I—III. rendű alperesek képvi­selője jelen volt, a vallomásokra kifogást nem tett és a perben Ú tanuk újból való kihallgatását nem kérte (904. márcz. 15. 1980/903.)­21425. Curia: Valamely szóbeli végrend, bel tar­talmi érvényességéhez megkívántatik, hogy annak tanúi az Örökös megnevezését egybehagzó vallo­mással bizonyítsák. Jelen esetben azonban örökhagyó szóbeli

Next

/
Thumbnails
Contents