Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
232 CSALÁDJOG. A. hfzasfáS°"bíróság arra a nem döntő körülményre, hogy alperes neje Budakivulszuletettpestre 1992. évi június havában volt elutazva, a bizonyítás felvéSye,"tása Sr"te^t jogszabály megsértése nélkül mellőzhette; és mert az anya .... .'... törvénytelen gyermekének apjától csábítás vagy séemesálla^ üntetendő cselekmény esetében a szüléssel okoL pitúsa z°tt vagyoni hátrány megtérítését is követelheti; már pedig a fenn idézett tényállás (erőszakos nemi közösülés) a büntetendő cselekmény tényálladékát nyilván magában foglalja. A törvénytelen gyermek apjának tartási kötelezettsége törvény vagy állandóan követett birói gyakorlat által évek szerint meghatározott időhöz kötve nincs, hanem a gyermek keresetképességéig tart; minthogy pedig a felebbezési biróság azt a tényt állapította meg, hogy az illető gyermek keresetképességét csak életének 16. éve betöltésével éri el, alperest a tartásdíjnak eddig az ideig fizetésére helyesen kötelezte stb. (904. szept. 16. G. 157.). Az anya fes- 21365. Curia: A törvénytelen gyermek tartása iránti köteletett életmódja.Zettség az anyával a f ogamzás időszakában történt közösülésből eredvén, a taig egyfelől eme közösülés megállapítása nélkül a tartási igény érvényesítéséről szó nem lehet, addig másfelől a feslettségi kifogás csak az által vethető ellen, ki a fogamzási időszakban való' közösülést beismerte, vagy akivel szemben e közösülés bebizonyíttatott. A felebbezési biróság tehát jogszabályt sértett, midőn anélkül, hogy megállapította volna, hogy a természetes apaként perbe vont alperes felperessel gyermekének fogamzási időszakában közösült, az ezáltal érvényesített feslettségi kifogás fenforgása kérdésében határozva, e kifogás elfogadásával felperest tartás iránti keresetével azért utasította el, mivel a feslett életmódot folytató anya az ez életmódban szült gyermek tartására igényt egyáltalán nem tarthat (902. decz. 12. G. 354.). ! 21366. Curia: A nő, ki törvénytelen gyermekének fogamzási időszakában hónapokon keresztül rendszeresen éjjelenként korcsmába és kávéházba járt, és az ott talált férfiakkal nemcsak mulatott, .hanem egy mulatozás után egy harmadikkal közösült is, a női szemérem teljes hiányára valló feslett életmódot folytatott (903. jan. 17. G. 463/902.). 21367. Curia: A felebbezési biróság tényállása szerint nem vitás az, hogy alpJ a törvénytelen gyermek anyjával, F. R.-vaÜ a válságos időben nemileg közösült. A nemzés Kolozsvárt történvén, a gyermektartási kötelezettség kérdésében az osztrák polgári törvénykönyv rendelkezései nyernek alkalmazást. Az osztrák polgári törvénykönyv 163. §-a szerint a törvénytelen gyermek atyjának az vélelmezendő, aki a gyermek anyjával oly időszak alatt közösült, melytől a születésig hatnál nem kevesebb és tiznél nem több hónap mult el, az osztrák polgári törvénykönyv e szakaszában azonban nem, foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvénytelen gyermeknek nem volna igénye a természetes apától tartást követelni abban az esetben, ha az anya a fogamzási időszakban többekkel nemileg közösült vagy esetleg feslett életet folytatott. Ezekhez képest a felebbezési biróság jogszabályt sértett, midőn alperes ama kifogásának, hogy F. R. a válságos időben többekkel nemileg közösült s feslett életet folytatott, helyt adva, felperest keresetével elutasította. Minthogy tehát az e1 részben meg nem támadott tényállás szerint alperes a fogam-