Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 233 zási időszakban F. R.-val nemileg- közösült, a felebbezési bíróság ité-h.*zas.?aSon letét az osztrák polgári törvénykönyv 163. §-a értelmében megvál- ,vu "^ J*" toztatni, az alperes kötelezettségét kiskorú F. M. tartására vonatko-^6™^ ar~ zóan megállapitani kellett (903. jan. 30. G. 484/902.). 21368. Curia: A felebbezési biróság Ítéletében tényként ^S^fetí^MmMia állapíttatott, hogy felp. a fcgamzási időszakban egy harmadik személylyel állandóan ágyasságban élt és ez alatt az idő alatt közösült nemileg az alperessel is; ebből jogilag következik, hogy felperes feslett életet élt (903. márez. 14. G. 610.). 21369. Curia: Felp. panaszai alaptalanok; mert téves ugyan, hogy a felebbezési biróság a gyermektartás iránt folyó perben rendszerint ügydöntő annak a kérdésnek a megállapításába, hogy alp. fia a felperes leányával a válságos időben nemileg közösült-e, nem bocsátkozott; minthogy azonban a felebbezési biróság Ítéletének indokai szerint megállapítást nyert, hogy felperes leánya a vélelmi időben két községben csavargott s ez idő alatt többekkel pénzért nemileg közösült, sót ágyban két férfi közt feküdt s hol az egyikkel, hol a másikkal nemileg közösült, és minthogy ezekből a t megállapított tényekből a felebbezési biróság helyesen vont következtetést arra, hogy felperes leánya a fogamzási időben feslett életmódot folytatott, a felperes leányával szemben teháta feslettség kifogása joggal ellenvethető s ebből kifolyóan a törvénytelen gyermek anyja tartásdijat követelni nem jogosult, ezekre tekintette] a jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, melv szerint felperes gvermektartás iránt támasztott keresetével elutasittatott (904. ápr. 23. 740/903.). 21370. Curia: A törvénytelen gyermek tartásának kötele-A tartási kőzettsége annak birói elfogadása után, hogy a gyermeknek teless/ g osztki a természetes atyja, elsősorban a természetes/iű/üf/űfisű^ű atyát terheli és a tartásdíj összege az anya és természetes atya között meg nem osztható; továbbá megállapittatván az, hogy alperes felperest házassági ígérettel hitegette s hogy ekként azt tartási igényének előbb érvényesítésében gátolta, az állandó bírói gyakorlatnak megfelel az, hogy alperes a születés napjátói kezdődően marasztaltatott a tartásban, de a tényállás szerint felperes a közösülésre is házassági ígérettel biratván, a csábítás esete is fenforog s ekként megfelel az anyagi jog szabályainak a felebbezési bíróságnak az az Ítéleti rendelkezése is. a melvlvel alperes a szülési költségben marasztaltatott (904. ápr. 9. G. 688/903.). 21371. Curia: A törvénytelen gyermeket a természetes apá-,4 tartási kötői megillető tartás időtartama törvény vagy állandó birói gyakorlat telesség idöáltal évek szerint meghatározva nincs, hanem a törvénytelen gyér- tartama. mek keresetképességéig terjed, mire néz^e az anya társadalmi állása és a törvénytelen gyermek netáni különleges személyi állapota az irányadó és az, hogy ezeknek tekintetbe vételével a törvénytelen gvermek keresetképességét életének melvik évében éri el, ténykérdés (904. szept. 23. L G. 230.). 21372. Curia: A törvénv,telen_gyermek tartási dijának követel- Az anya lehetése az anya igényét képezvén, az anya, a mint azt gyámhatósági mondása a jóváhagyás nélkül perrel érvényesítheti, épp ugy arról gyámhatoságigye/wA' torjóváhagyás nélkül le is mondhat és ily lemondás esetén többé a maga tásdijáról.