Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

annak tartózkodási helye még- rendőrségi nyomozás utján sem voltAházasságon kikutatható. Xem szenved kétséget, hogy az időtől kezdve, amikor klvül született M. Mária eltűnt és gyermekének eltartásáról gondoskodni megszűnt.gyer^^ tar" felperest a nála elhelyezett M. Gyulának további tartása nem ter- a a" helte, hanem ez a kötelezettség ez időtől kezdve a kiskorura nézve illetékes városra, illetve községre szállón át. Mindazonáltal magából anva'ínS­abból a körülményből,, hogy M. Mária eltűnt és kiskorú gyermekének me\-enek el­eltartásáról gondoskodni megszűnt, még nem következik feltétlenül tartása. alperesnek az a kötelezettsége, hogy felperesnek az általa teljesí­tett tartás egyenértékét megtéritse, mert alperes fővárosnak ez a kötelezettsége csak attól az időponttól kezdve állott be, amidőn felperes alperest tartási kötelezettségének teljesitésére felhívta, al­peres azonban a gyermek elhelyezéséről nem gondoskodott. H. Már­ton és neje tanuknak egybevetett vallomásából megállapítható, hogy felperes a kiskorú átvételét nyomban M. Máriának eltűnése után ugy a YIÜ—X. ker. kapitányságnál, valamint az elöljáróságnál és pedig ez utóbbinál több izben sürgette, mindazonáltal alperes főváros a kiskorú átvétele és elhelyezése iránt nem intézkedett. Ehhez képest magában véve az a körülmény, hogy felperes a kiskorú M. Gyulá­nak átvételét és az addig felmerült tartásdíj egyenértékének meg­térítését alperes főváros tanácsánál írásban csak 1897. évben szorgal­mazta, felperesnek az addig lejárt tartásrészletek iránti kereseti jo­gosultságán* befolyást nem gyakorol, mert a YIII—IX. ker. elöl­járóságnak az az eljárása, hogy felperesnek több izben előterjesztett kérelmét jegyzőkönyvileg fel nem vétette és annak szabályszerű el­intézéséről nem gondoskodott, a felperes hátránvára nem szolgálhat. (1864 902J. — Curia: Hhagyja (902. jun. 20. 3786J. 21363. Curia: Felp. megtámadja a felebbezési bíróság itéle- Szülési költ­tét azért, hogy a felebbezési bíróság gyermektartási díj fejében csaks^ megálla­havi 8 koronát állapított meg, s hogy szülési költséget nem itélt pitása. meg, holott alperes a felperest a nemi közösülésre csábítással vitte rá. Ezek az utóbbi panaszok lényegileg alaposak, mert a felebbezési bíróság a gyermektartási díj megállapításánál abból indult ki, hogy a gyermek tartásához az anya is tartozik hozzájárulni; a felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves, mert az 1877 : XX. L-cz. 11. §. 3. bekezdése szerint az anya törvénytelen gyermekét csak addig köteles eltartani, mig a tartási kötelezettség iránt a bíróság határoz és a törvénykezési gyakorlat szerint a gyermektar­tási költséget elsősorban és kizárólag a természetes apa tartozik vi­selni; ebből folyóan tehát a tartásdíj összegének megállapítása körül jogszabály megsértése forog fenn, továbbá, mert a felebbezési bí­róság tényként megállapította ugyan, hogy alperes a felperesnek há­zassági ígéretet tett, de nincs megállapítva az, hogy alperes a házas­sági ígéretet a nemi közösülés előtt, vagy a nemi közösülés után tette-e? már pedig, az lényeges körülmény, amennyiben abban az esetben, ha alperes a házassági ígéretet felperesnek a nemi közö­sülés előtt tette volna, csábítás esete forog fenn és az állandó gya­korlat értelmében felperes alperestől a szülési költséget is köve­telni jogosítva van (903. jan. 27. G. 430/902.). 21364. Curia: A törvénytelen gyermek eltartásáról első sorban annak apja köteles gondoskodni, a törvénytelen gyermek apjá­nak pedig az vélelmezendő, ki a gyermeknek anyjával a születéstől visszafelé számított 6 hónapnál nem rövidebb és 10 hónapnál nem hosszabb idő alatt nemileg közösült; ámde ebbe az időbe az 1902. évi május és június hava egyaránt beleesik és igy a felebbezési

Next

/
Thumbnails
Contents