Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

222 CSALÁDJOG. Házassági állása nem akadályozza a házastársakat abban, hogy bármelyikük a vagyonjog, külön vagyonukat képező dolgok felett korlátlanul rendelkezzék s Női külön- s azt bárkitől és igy házastársától is követelhesse, ezek szerint nem vagyon, ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperest a felperes kizárólagos rendeltetésére szolgáló ingók kiadására, esetleg ezek megállapított értékének megfizetésére kötelezte. Ellenben alapos az alperes panasza annyiban, a mennyiben a peres felek közös háztartására szolgáló ingókra vonatkozik, mert mindazt, a mit a nő a közös háztartásba hozott és a mi a közös használatra szükséges, a mire tehát a férjnek is használati joga van, a házasság fennállása alatt a nő a közös használatból el nem vonhatja, ehhez képest azokra a tárgyakra nézve, a melyekre a felebbezési bíróság a közös használatot állapította meg, s a melyeket fele részben ítélt meg, a felebbezési bíróság ítéletét meg kellett változtatni s ezekre nézve felperest keresetével elutasítani (904. márcz. 24. I. G. 649/903.). 21345. Curia: A feleség vagy annak örököse a térj üzletébe befektetett, és így a férj rendelkezésére bocsátott hoziományi pénzen vagy annak jövedelméből a fiérj által szerzett ingókat természetben követelni nem jogosult, hanem annak' joga csak az átadott készpénzbeli hozomány visszatérítésére terjed ki. A házasság tartama alatt főszerzőnek a férj tekintetvén, a nő saját kizárólagos külön vagyonaként csak azokat az ingókat igényelheti, amelyekre nézve kimutatja, hogy ezek saját külön vagyonából vásároltattak, vagy annak kiházasitási ingóit képezték (904. ápr. 15. I. G. 690/903.). 21346. Curia: Felp. felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete feloldatik, a felebbezési bíróság tárgyalás < tartására, a tényállás kellő megállapítására, és arra utasittatik, hogy hozzon a költségnek ki által leendő viselésére is kiterjedő aj Ítéletet. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletét anyagi jogszabály megsértése miatt támadja meg; ez iránt felperes részéről felhozott panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis felperes a férje ellen alperes javára lefoglalt ingatlanon haszonélvezetet, illetőleg szőllőtermést és bútorokat azon az alapon igényli, hogy az ingatlant s bútorokat ő a maga részére és saját külön vagyonából szerezte és az ingatlan telekkönyvileg is kizáróan az ő nevén van. A felebbezési bíróság valónak fogadta el azt, hogy az illető ingatlant és bútorokat felperes a végrehajtást szenvedővel fennálló házassága alatt szerezte, azonban felperest keresetével azé^t utasította el, mert a házasfelek egyike vagy másika által a házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeménynek tekintendő, a mire nézve főszerzőnek a férj veendő és a miből való igényét a nő csak a házasság megszűnése után érvényesítheti, az igényelt tárgyak tehát , a férjnek mint főszerzőnek tartozásáért lefoglalhatok, habár az ingatlan tulajdonjoga a telekkönyvben felperes javára van bekebelezve, de különben is, a szőllőtermés a főszerzőnek tekintendő férj munkálkodásából eredő jövedelem. A felebbezési bíróságnak ez az indokolása a jelen esetben jogilaíg téves; mert a házas ságralépés magában véve a házastársak közlött vagyonközösséget meg nem állapit és igy nem zlárja ki azt, hogy bármelyik házastárs saját külön vagyonnal bírjon; de a nőre nézve is saját külön vagfyonnak tekintendő jogilag az, a mire nézve kimutatja, hogy nemcsak ő maga, hanem saját külön vagyonából