Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 223 szerezte és a nő által ekként önállóan szerzett dol- Házassági g o k, még ha annak idejében a férjnek közszerze- va.fyonj°6" ményi igénye lehet is, mig ennek az igénynek a há- ^öi különzasság megszűntével való érvényesithetése be nem vagyon. következett, a férj adósságainak kielégítésére nem fordithatók; egymagában véve pedig az, hogy nő külön vagyonát tevő ingatlant a férj birtokolja és kezeli, a férjnek a terméshez, mint az ingatlan rendszerinti tartozékához igényét meg nem állapit] a. (Hasonló értelemben határozott a m. kir. Curia G. 478/1899., G. 151 1900. és G. 526 1901. számok alatt.) Minthogy azonban a felebbezési bíróság nem bocsájtkozott sem önállóan, sem az elsőbírósági Ítéletben foglalt tényállás elfogadásával a tényállás megállapításába az iránt, hogy az illető ingatlant és bútorokat felperes nemcsak ő maga, hanem saját külön vagyonából szerezte és igy a tényállás e hiányossága miatt az ügy a felülvizsgálati eljárásnál érdemileg el nem dönthető: ezeknél fogva a S. E. 204. §. alapján a felebbezési bíróság Ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot megfelelő eljárásra utasítani. (904. szept. 14. G. 144.) 3. Házastársak egyéb vagyoni viszonya. 21347. Curia: A házastársak között közjegyző előtt létrejöttHázastársak egyezséget érvénytelennek mondta ki azon az alapon, hogy a nő 93íeSymasközti egyessés aláírásakor férje részéről megfélemlítés hatása alatt állt vagyoni az iránt, hogy ez családfői jogaira hivatkozva, őt a gyűlölt és ei- vlszony°viselhetetlei, házas együttélésre kényszeritheti, női becsületét, szabadságát és egészségét veszélyeztető fenyegetéseinek végrehajtását megkísérelheti, a melyek megfoszthatnák őt a vagyona feletti szabad rendelkezéstől s a gyermek feletti anyai jogainak gyakorlásától (904. máj. 18- 1190-)21348. Curia: A felebbezési bíróság Ítéletének tényállása sze- Felelősség .a rint az a havi 240 kor., melyet Eger város árvaszéke néhai S. Károly ^lcjzfartas vagyonának jövedelméből kiutalványozott a közös háztartás szük- költségeiért. ségleteinek fedezésére, figyelemmel néhai S. Károly társadalmi állására s vagyoni helyzetére, nem volt elegendő, miből következik, hogy a közös háztartás költségeinek egy részét felperes a sajátjából pótolta. Minthogy a házastársak közös háztartásai keretében felmerült kiadásokat első sorban az erre vagyoni képességgel bíró féri tartozik viselni és az ítéleti tényállás szerint a felperes férje vagyonának jövedelme 7086 korona 64 fillérre rúgván, nem forgott fenn annak szüksége, hogy felperes saját külön vagyonát \ agy jövedelmét a közös háztartás fedezése czéljából átengedje, ezekre tekintettel tehát a felperesnek joga nyilt arra, hogy a közös háztartás költségeihez általa pótolt összegeknek viszszaüzetését igényelhesse (904. jan. 29. I. G. 505 903.). III. Törvényes származás. Törvényesités. Törvénytelenités. 21349. Curia: A házasság tartama alatt született gyermekek származásának törvényességét az elhalt férj örökösei abban az esetben jogosultak keresettel megtámadni, ha kimutatják, hogy a törvény-