Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. és asztaltól felperes hibájából elválasztattak, a jelen per során ki- 1894: XXXI. hallgatott tanuk vallomásával pedig beigazolást nyert felperesnek t-"CZl az alperesi részről kétségbe különben sem vont az a kereseti állítása, 115. §§. hogy felperes egy V. A. nevü orvosnövendékkel belső szerelmi vi- Az állampolszonyt folytatott s férjét elhagyta, ezen szándékos magaviselete gárság kéráltal a házastársi kötelességeket súlyosan megsértő felperes a H. déseahazasT. 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó ok alapján vált saSl Pert>en. vétkessé. Tekintve pedig, hogy a felek közt kibékülést sem a megejtett törvényes birói békéltetési kísérlet, sem pedig a fentebb már hivatkozott jogerős Ítélettel elrendelt ágytól és asztaltól való különválasztás nem eredményeztek és figyelemmel a feleknek már mintegy 7 év óta tartó különélésére, az most már nem is remélhető, ennélfogva a házassági kötelék az 1894. évi XXXI. t.-cz. 115. §-a értelmében a 80. §. a) pontja alapján felbontandó és a 85. §. értelmében felp. vétkessége megállapítandó volt (1904. febr. 1. 2739. sz.) — Budapesti tábla: Az elsőbiróság ítéletét abban az értelemben hagyja helyben, hogy a peres felek házasságát az 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-ának 2. bekezdése értelmében a gráczi cs. kir. országos törvényszéknek jogerőre emelkedett ítélete alapján bontja fel és ebből folyólag mellőzi az elsőbirósági ítéletnek azt a rendelkezését, a mely szerint peres felek házassága felperes hibájából a fentebb hivatkozott törvény 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó ok alapján felperes vétkesnek nyilvánítása mellett felbontatott. Indokok: Felperes keresetét, támaszkodva az ahhoz B) alatt csatolt ítéletre, kifejezetten az 1894. évi XXXI. t.-cz. 115. §-ának 2. bekezdésére alapítja. Ily kereseti kérelem esetében a magyar bíróság az ágy és asztaltól való elválasztást a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondó külföldi bírósági ítéletnek alapjául szolgáló tény valóságának, avagy valótlanságának vizsgálatába nem bocsátkozhatik, hanem vizsgálati köre csakis az érintett külföldi Ítélet joghatályának megítélésére és arra szorítkozik, vájjon az ágytól és asztaltól való elválasztás oly tény miatt történt-e, melynek alapján a házasság a hivatkozott 1894. évi XXXI. t.-cz. szerint is felbontható? A gráczi cs. kir. országos törvényszéknek 1895. évi július hó 5-ik napján 17,239. szám alatt hozott jogerőre emelkedett és a keresethez B) alatt csatolt Ítélete tartalmából kétségtelen, hogy az alperes részéről beadott kereset következtében a házasfeleknek ágytól és asztaltói való elválasztása azért mondatott ki, mert bizonyítottnak vétetett, hogy felperes házasságtörést követett el, hogy rendetlen magaviseletet folytatott és hogy alperest jogos indok nélkül szándékosan elhagyta; ezek a tények pedig az 1894. évi XXXI. t.-cz. 76. és 80. §-a a) pontja alá vont bontó okokat megállapítják. Való ugyan, hogy az érintett B) alatti ítélettel a házas feleknek ágy és asztaltól való elválasztása kizárólag a felperes vétkességéből mondatott ki; másrészt tény az is, hogy a B) alatti Ítélet felperesnek meg nem jelenése folytán makacsságból hozatott; ámde ezek a körülmények sem a felperes kereseti jogosultságára, sem a B) alatti ítéletnek joghatályára befolyást nem gyakorolnak: mert az 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §-ának 2. bekezdése nem tartalmaz oly megszorító rendelkezést, a melynek értelmében a külföldi bíróságnak a magyar állampolgárság előtt az ágytól és asztaltól való elválasztást kimondó ítélete alapján a házasság felbontása a magyar állampolgárságot elnyert házastárs részéről csak abban az esetben volna szorgalmazható, ha az ágy-