Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
212 CSALÁDJOG. tói és asztaltól való elválasztás a másik házastársnak vétkes cselekménye alapján mondatott ki, hanem ellenkezőleg a hivatkozott törvéjny alapjául szolgáló javaslat indokolása arra enged következtetni, hogy a 115. §. 2. bekezdésébe felvett rendelkezés egyenesen módot akart nyújtani arra, hogy a külföldi biróság Ítéleteinek joghatályát a törvényben előirt előfeltételek fenforgíása mellett a magyar biróság a magyar állampolgárrá vált házastársakra kiterjeszthesse: mert az ágytól és asztaltól való elválasztást a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondó külföldi biróság Ítéletének joghatálylya a magyar állampolgárrá váilt házastársra nézve csak abban az esetben szűnik meg, ha a biróság az ágytól és asztaltól való elválasztást a házasfeleknek kölcsönös bele egye zíé se alapján mondotta ki. (904. május 24. 4741. sz. ) — Curia: Hhagyja. (904. jun. 28. 5426. sz. ) 21321. Curia: Házassági perekben fennálló gyakorlatunk szerint oly esetekben, amidőn az első bírósági bontó ítélet ellen a peres felek felebbezéssel éltekl, a periratok a másodbiróság1 által az elsőbirósághoz küldendők vissza és azok csak a másodbirósági ítéletre vonatkozó felebbezési határidő lejártával terjeszthetők fel a harmad bírósághoz (903. jan. 7. 7302. ). 21322. Curia: A keresetnek czimzett, de lényegileg kérvényt 'tartalmazó beadványában a há2assági kötelék felbontását feltételesen, vagyis csak arra az esetre kérte felp., ha az első sorban a Maas együttélés záros határidő alatti visszaállítása tekintetében kibocsátani kérelmezett birói meghagyásnak alperes eleget nem tenne, ennélfogva felperesnek szándéka első sorban arra irányult, hogy az alperes által megszakított életközösséget vele visszaállítsa (903. márcz. 18. 330. ). 21323. Curia: Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgárok által kötött házasságokra nézve a bíráskodás, az 1894. évi XXXI. t. -cz. hatálybalépte óta a 114., 135. és 136. §§-ai értelmében az 1868. évi LIV. tc'zL 36. §-a szerint annakl a bíróságnak hatáskörébe tartozik, amelynek területén a házasfeleknek állandó és utolsó együttélésük volt. Alp. —- a férj, kinek illetőségét a nő követi, ugyan Zimonyban született, de felperes szerint 1869 óta és saját előadása szerint 1872. okt. 8. óta állandóan Budapesten lakik, 1875. okt. 28-tól 1893. ápril 10-ig a bpesti keresk. és váltótörvényszéknél bejegyzett czégnek tulajdonosa volt, Budapesten ugyan nemcsak ingatlana után, hanem kereseti és jövedelmi adót fizet és Bpest főv. VII. kerületének községi választói névjegyzékébe fel van \réve; mindezen adatokból kétségtelenül megállapítható, hogy alperes az 1871: XVIII. t. -cz. 7. §-a, az 1872: XXXV. t. -cz. 6. §-a és az 1886: XXII. t. -cz. 10. §-a alapján Bpesten községi illetőséggel bír. Nem volt elfogadható alperesnek zimonyi községi illetősége mellett felhozott az az érvelése, hogy Zimony város polgármestere által részére 2, 687/901. sz. a. illetőségi bizonyítvány állíttatott ki, mert a születésénél fogva megállapított zimonyi illetőségét a fentebb részletezettek által elvesztette, azt pedig, hogy eredeti községi illetőségét Bpestre költözése után és állandó ittlakása alatt kifejezetten fenntartotta vagy erre nézve bármikor is bárminő intézkedést tett volna, maga sem állította, annál kevésbbé bizonyította. A zimonyi adóhivatalnak bizonyítványa nem vehető e tekintetben figyelembe, mert minden ingatlan tulajdonosa Biróság illetősége. Feltételes bontó kérelem Házassági eljárás. Felterjesztés a felsőbírósághoz. 1894 : XXXI. t -cz. Az állampolgárság kérdése a házassági perben.
