Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

204 CSALÁDJOG. 1894:XXXI. azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság felperes részére a tartást,"cz- dijat magasan állapította meg, mert a havi 80 kor. tartásdíj nincs 102. §. arányban az alperes jövedelmével; a felebbezési bíróság nem vette Ideiglenes figyelembe alperesnek egyéb terheit és azt, hogy alperes testi fogyatnötartds. kozása miatt korlátozott keresetképességgel bír. Ennek a panasznak nincs megállható alapja• mert az, hogy a tartási kötelezettségnek milyen összegű tartásdíj felel meg, ténykérdést képez, a ténykérdés pedig a felülvizsgálat körébe csak annyiban vonható, (a mennyiben kimutattatik, hogy az valamely jogszabály megsértésével állapíttatott meg, ezt azonban alperes ki nem mutatta; a felebbezési bíróság egyébként a peres felek társadalmi állását és vagyoni viszonyait a tartásdíj összegének megállapításánál megfelelően mérlegelte és méltatta. A szakértő csak segéde a bírónak oly kérdésnél, mely különös szakértelmet igényel; a s z a k é r t ő v él e m é n y e c s a k tá j ék o z tatá s ul s zolgál, a biró belátása szerint állapítja meg a tartásdíj összegét és nem tartozik e mellett a fél által érvelésül felhozott egyes adatok mérlegelésébe bocsátkozni, illetve minden egyes érvnek elfogadását, vagy elvetését indokolni. (904. jun. 10. G. 78.) 21311. Curia: Az, hogy valamely magaviselet a durva és goromba bánásmód jogfogalma alá esik-e? jogkérdést képez, ténykérdése körébe ennek a kérdésnek megbirálásánál maguk azok a ténykérdések tartoznak, melyekből a durvaság foka megállapítható. (904. szept. 1. I. G. 98.) 21312. Curia: Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a minden jogos indok nélkül különváltan élő nő is jogosult férjétől tartásdijat követelni (attól az időtől fogva, midőn a nő az életközösség visszaállítása iránt a lépéseket a maga részéről megtette, hacsak a férj nem bizonyítja, hogy a neje oly magaviseletet tanúsított, melynél fogva visszafogadását megtagadni jogosult. (904. márcz, 14. G. 618/1903.) 21313. Curia: Az ideiglenes nőtartás iránt folyó perben ennek természetéből kifolyóan a fél vétkességére vonatkozó tények megállapítása nem mellőzhető. (904. márcz. 12. I. G. 625/1903.) 21314. A lugosi kir. törvényszék: A feleség tartása iránti, at H. T. 102. §-a szerinti ideiglenes intézkedésképen és felebbezés nem gátolta végrehajtás terhével kötelezi a felperest, hogy nejének, az alperesnek, az 1903. évi deczember hó 18-ik napjától számítva a jelen házassági per végeldöntéséig havi 1000 korona nőtartásösszeget fizessen. Indokok: Alperes az ágytól és asztaltól való különélést elrendelő Ítélettel kitűzött hat havi idő folyamán ideiglenes nőtartás iránti intézkedést kért. Felperes a kérelemnek a H. T. 102. §-a végmondata alapján való elutasítását kérte, mert nejét mint hibás felet, ideiglenes tartás sem illeti meg, miért is a lugosi járásbíróságnál is kétrendü, hasonirányu keresetével elutasítva lett; s különben is, mivel vagyona utáni évi jövedelme a 20,000 koronát meg nem haladja, másrészt pedig ő takarékosan él és neje a különválás tartama alatt sem tarthat nagyobb költekezésre igényt, mint a mekkorában a férjével való együttélés idejében részesült, havonta 150 koronát megfelelőnek tart. Megállapítható, hogy a peres felek közhivatás nélkül, magánzókként a társadalom értelmiségéhez tartoznak; alp.-nő a szegénységi bizonyítvány tartama szerint vagyontalan, jelenleg irásmunkából való havi keresménye 20 30 koronára rug: férjének, a felperesnek vagyoni állapota pedig a következő: (bizonyos birtokok után) 70985 koronányi évi jöve-