Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

186 CSALÁDJOG. 1894:XXXI. 21263. Curia: A másodbiróság Ítéletének rendelkező részét t"cz- azzal helyesbiti, hogy alp. nem a bontó ok elkövetésében, hanem azért S^'tJ*' • nyilv^nittatik vétkesnek a házassági törvény 85. §-ának világos renA vétkesség delkezése értelmében, mert a házasság az ó hibájából bontatott fel (903. kimondása. máj> 19> 37S1.). 89- §• 21264. Pécsi.tábla: Felp.-nő keresetét az A) alatti szerződés Ajándék i. pontjában foglalt azon bontó feltételre alapitja, hogy alperes férj a vlsszakovetel-házassági együttélést felperes hibáján kivül egyoldalulag megszüntette, minthogy azonban alperes tagadásával szemben felperes nem bizonyította, hogy őt alperes szándékosan elhagyta volna sőt ügy felperesnek a per során tett beismerése, mint a tanuk vallomásából megállapítható, hogy alperes lakhelyének megváltoztatásakor felperest magával hívta, felperes azonban férje követelését alapos indok nélkül megtagadta; ekként, tekintettel arra, hogy a nő férjét az utóbbi által meghatározott közös lakhelyre követni tartozik, nem alperes, hanem felperes tekintendő olyannak, mint aki a házassági együttélést önként és szándékosan szüntette meg. Ezek szerint felperes sem az A) alatti ajándékozási szerződésben kikötött bontó feltétel bekövetkeztét, sem pedig olyan fokú hálátlanság fenforgását, mely az ajándékozási szerződés felbontására egyébként törvényes alapul szolgálhatna, nem bizonyítván, keresetével elutasítani kellett (901. máj. 21. 1289.). — Curia: Hhagyja indokaiból s azért, mert az 1900 október 20-án felvett tárgyalási jegyzőkönyvben maga azt adja elő felperes, hogy alperes a szőlőhegyre kiköltözése után négy hét múlva állott össze B. J.-néval, vagyis azután, mikor már felperes férjének az uj lakásba követését megtagadta; ha minden kétségen kivül bizonyítva volna is tehát, hogy alperes B. J.-néval egy háztartásban él, ez a házassági együttélés megszüntetésének, mit felperes már előbb előidézett, alperes hibájából történt voltára alapul nem szolgálna (902. nov. 18. 5434/901.). 21265. Curia : Felp. keresetét azon jogczimen indítja, hogy ő nejét az alperest a budapesti 4467. helyrajzi szám alatt felvett ház felével megajándékozván, azt a telekkönyvben nevére bekebeleztetté, alperes pedig ezen ajándékra nézve érdemtelenné vált, minthogy őt hűtlenül elhagyta .és házasságtörést is követett el, a melyek miatt vastag hálátlanság okából az ajándékot visszavonja s a ház felerészének nevére leendő bekebleztetését kéri. Felperes az ajándékozás visszavonására való jogát az osztrák polgári törvénykönyv 948. §-ára alapitja abból az obkól, mert az ő községi illetősége Horvátországban Zimony lévén, ottan a nevezett törvény van még érvényben. Ez a törvény azonban al jelen esetben, eltekintve attól, hogy a felek közt folyamatban levő válóperben a Curiánál található előiratok szerint az 5416/902. számú végzésével megállapítva lett, hogy felperes Budapesten községi illetőséggel bír, már egyedül abból az okból sem alkalmazható, mert az országbírói értekezlet 21. §-a szerint az ingatlan dolgokat tárgyazó jogviszonyok azon terület joga szerint itélendők meg, a melyen az ingatlan fekszik. Ennek folytán a keresetben állított ajándékozás fennforgása és visszavonhatása is a magyar jnagánjog szabályai szerint bírálandó meg. Azt azonban, hogy a jelen esetben egy, a magyar magánjog szabályainak megfelelő ajándékozás esete forogna fenn, alperes tagadásával szemben a felperes be nem bizonyította, s (az általa hivatkozott okiratok annak épen az ellenkezőjét bizonyítják. Névszerint a bemutatott adásvételi szerződés azt tanúsítja, hogy a kereset tárgyát képező házat, felperes nejével az al-