Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
182 CSALÁDJOG. 1894 "XXXI • • • t.-cz. k.ÖVÍilni- A 3707/900. számm kérvényhez D) alatt csatolt helyhatósági " ' bizonyitványnyal pedig az igazoltatott, hogy alperes férje nélkül Házastársi Amerikába kivándorolt. Minthogy pedig a nő férjét lakóhelyére, illekötelességek tőleg lakásába rendszerint követni tartozik s alperes nem is hozott megsértése. ^ °ly okot, mely őt ettől á kötelességtől mentesíthetné.' alperes lellen az 1894. évi XXXI. t.-cz. 80. §-ának a) pontjában foglalt bontó ok, vagyis a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértése fenforog. Tekintve tehát, hogy peres felek között kibékülést sem az ismételten megkisérlett bírói békéltetés, sem az ágytól és asztaltól ideiglenes különélés elrendelése nem eredményezett s felek között a házassági viszony annyira feldultnak mutatkozik, hogy a további életközösség felperesre nézve elviselhetlenné vált: a peres felek házasságának az idézett törvényszakasz alapján felbontása indokolt (903. jun. 17. 2574.). 21256. Pécsi tábla: Ámbár alp. beismerte s a per során kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítást is nyert azon körülmény, hogy alperes a tényleges különválás ideje alatt három hónapon át egy idegen férfiúval szerelmi viszonyt folytatott, minthogy azonban nem nyert bizonyítást az, hogy alperes 1900. év tavasza óta idegen férfiakkal szerelmi viszonyt folytatna, alperesnek fentebbi viselkedése az erkölcstelen élet megátalkodott folytatását meg nem állapítja, hanem csupán a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okot, házastársi kötelességnek szándékos magaviselete általi súlyos megsértését képezi, miért is stb. (902. decz. 11. 2958.). — Curia: Hhagvja (903. febr. 12. 332.). 21257. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, a B. Sándor és K. Anna között P.-Fegyverneken kötött házasság alp. hibájából az 1894:XXXI. t.-cz. 80. §. a) p. alapján felbontatik és alperes a 85. §. alapján vétkesnek nyilvánittatik. A felek házasságából T.Szt.-Miklóson 1889. szeptember 2. szül. Sándor nevü gyermeknek elhelyezési' s tartása iránti rendelkezés mellőztetik és az ez iránt teendő intézkedés végett az összes ügyiratok az illetékes gyámhatósághoz áttétetni rendeltetnek stb. B. Verona és B. Julianna, de különben D. Sándor vallomásából megállapítható, hogy alperesnek tettlegességekben is nyilvánuló durva bánásmódja miatt és mert még a kenyeret is elzár t.a f e 1 p ere s elől, ez utóbbi megélhetése végett volt kénytelen alperest elhagyni és szolgálatba állani. Az életközösségnek ekként alperes hibájából lett megazüntetése után pedig, alperes saját beismerése és D. Sándor tana vallomása szerint, egy idegen nővel ágyas sági viszonyt folytatott. Mindezen magaviseletével alperes a házastársi kötelességeket szándékosan és súlyosan sértette & miután nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy a kereset beadásának időpontjáig felperesnek eltartásáról gondoskodott, avagy ahhoz engesztelőieg közeledve a kibékülést megkísérelte volna, mely mulasztásának folytonosságánál fogva felperesnek kereseti joga nem évült el, — tekintve, hogy a felek közötti kibékülést, azoknak ágytól és asztaltól 6 hó tartamára elrendelt különélése nem eredményezte és figyelemmel arra, hogy a felsoroltak következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a további életközösség felperesre nézve elviselhetetlen: mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a felek közötti házasságot az 1894. évi XXXI. t.-cz. 80. §. a) p. alapján felbontani s a 85. §. alapján alperest vétkesnek nyilvánítani kellett. A kisk. gyermek elhelyezése iránt intézkedés végett az ügyiratokat az 1894: XXXI. t.-cz. 96. §. alapján és különösen azért kellett gyámhatósághoz áttenni, mert e tekintetben az alsóbiróságok nem intézkedtek stb. (904. ápr. 19. 8999.)
