Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 183 21258. Nagyváradi tábla: Az elsőbiróság ítéletét meg- I894: XXXI. változtatja, íelp. -t keresetével elutasítja s a házasságukból származó o'n'cz{ S. nevü gyermek tartásdijára vonatkozó rendelkezést hatályon kívül,.. ~v ^'i£r helyezi. A beszerzett s a perhez csatolt gondnokság alá helyezési ira-ne^e^nf^ Jjj^ tokból tényként megállapítható, hogy az alperes elmebetegség miatt már az 1896. évi február hó 27-én elmegyógyintézetbe szállíttatott s az 1896. évi április hó 13-án megállapittatott, hogy alperes elme­beteg, melyre nézve felperes az 1896. évi június hó 9-én tartott gondnokság alá helyezési tárgyaláson azt adta elő, hogy az alperesen az elmezavar tüneteit már az 1893. évben tapasztalta; minthogy azon­ban az alperes elmebeli állapota javult, ellene a gondnokság alá helyezési eljárás megszüntettetett s a kórházból elbocsájtatott. Azon­ban alperesen az elmebetegség ujabban kitörvén, a gondnokság alá helyezési eljárás ismételten megindittatott s felperes az 1899. évi szeptember hó 23-ára kitűzött gondnokság alá helyezési tárgyalásra megidéztetett s ekként felperes a jelen keresetének beadása előtt bíróilag is értesíttetett, hogy az alperes elmebeteg s hogy mint ilyen az 1153/903. L. szám alatti ítélettel az 1900. évi április hó 15-én gondnokság alá helyeztetett s felperes ezt az ítéletet 1900. évi április 26-án kezéhez is vette. Ezek szerint felperes jelen per megindítása előtt már jól tudta, hogy az alperes elmebeteg s ennek daczára 8790/900. L. szám alatt 1900. évi május hó 5-én pótke­resetét bontás iránt beadván, felbontó Ítéletet kért. Minthogy pedig az 1894. évi XXXI. t. -cz. 80. §-a alá eső bontó esetek csak az esetben foroghatnak fenn. ha a vétkesnek kimondatni kért házas­társ cselekménye beszámítható, már pedig az elmebetegnek cse­lekménye 'terhére be nem tudható, következés képen vétkesnek sem mondható ki; ily körülmények között az elme­betegség alatt felmerült és panaszolt bontó ok alapján felbontó itélet hozható nem lévén, felperest bontás iránti keresetével elutasítani s az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni kellett. S minthogy ezek sze­rint a házasság fenn van tartva, elesik alperesnek az a felebbezési igénye is, hogy a felperes tartásdíj s illetve annak magasabb ösz­szegének a fizetésére köteleztessék. — Curia: Hhagyja. Minthogy az 1894: XXXI. t. -cz. rendelkezéseivel meghatározott bontó okok kizárólag a vétkesnek nyilvánítandó hitvestárs ter­hére beszámítható cselekményekre avagy mulasztá­sokra vannak alapítva, a cselekvőképtelen hitves­társsal szemben pedig, annak a házassági viszonyra kiható személyes magaviselete beszámítás tárgyát nem képezheti, ezekből önként következik, hogy az elmebe­tegség miatt gondnokság alá helyezett hiivestárs cselekményei, tekintet nélkül arra. hogy azok az el­mebetegség tartama alatt avagy annak keletkezése előtt merültek-e fel, mindaddig, mig a gondnokság meg nem szüntetik, bontó okul nem szolgálhatnak s a házasság megszüntetése bontó okok alapján egy­általán nem kérelmezhető (904. aug. 30. 2196. ). SO. c) 21259. Pestvidéki tsz.: helyt kellett adni a kereset- Erkölcstelen nek abban a részében, mely a házasságnak a 80. §. c) pontjában meg- élet határozott bontó ok alapján való felbontására irányult, mert a D) alatti községi bizonyítvány, ugy nemkülönben a perben eskü alatt kihallgatott B. János és X. József tanuknak egybehangzó vallomásával bizonyítást nyert azon tény, hogy alperes a házassági együttélés megszakítása után egy W. Mária nevü nővel közös háztartásba lépett I894: XXXI. t. -cz. 80. a). Elmebetegség nem bontó ok. 80. c) Erkölcstelen élet.

Next

/
Thumbnails
Contents