Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 173 21232. Curia: Felperes a közte és alperes között létre-1894 :XXXI. jött házasságot a Ht. 54. §. C) pontjában és 55, §-ban meghatározott t.-cz. érvénytelenségi okokra fektetett keresetében azon az alapon támadja 55. §. meg, hogy alperesnek testén már a házasság megkötése előtt is gyó- Megtévesztés gyithatatlan görvélykórból eredő nyiit sebei voltak, és hogy alperest (görvélykór.) ez az undorító betegség a nemi közösülésre képtelenné teszi. Minthogy azonban a görvélykór nem esik a házastárs olyan lényeges személyi tulajdonságának a fogalma alá, a mely a másik házastárs megtévesztése esetén a Ht. 55. §. értelmében őt a házasság megtámadására feljogosítaná; minthogy továbbá ugy az alperest gyógykezelt 0. Gy. dr. tenu vallomása, valamint A. M. dr. közös szakértő véleménye szerint alperes a házassági tartozás teljesítésére képes és igy a Ht. 54. §. c) pontjában megjelölt érvénytelenségi ok sem forog fenn: ugyanazért mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest megtámadási keresetével elutasítani s a fentartott házassági viszonyból származható érdekközösségnél fogva a perköltséget a peres felek között kölcsönösen megszüntetni kellett stb. (903. nov. 12. 1902.). 21233. Nagyváradi tábla: Felperes azon az alapon kérte Megtévesztés közte és alperes neje között megkötött házasság érvénytelenítését, (elmebaj.) mert az alperes elmebeteg, ebben a betegségben gyógykezeltetett az alperes két testvére is s a házasságból született G. nevü gyermek pedig eskórban szenvedett s elhalt s ekként alperes elmebetegsége a szülőitől átörkölt baj, mely betegség az alperes gyermekeire is átbáramlik. S minthogy felperes arról, hogy neje és családja ily betegségben szenvedők, tudomással nem birt s felperes előtt ez a családi baj elhallgattatván, felperes meg lett tévesztve, minélfogva az alperessel kötött házasság az 1894. évi XXXI. t.-cz. 55. §-a alapján érvénytelenítendő. Minthogy azonban a felperes nem is állítja, hogy az alperes a házasság megkötése előtt már elmebajos lett volna, azzai pedig, hogy felperes előtt fel nem hozatott az, hogy az alperes családjában többek elmebajban szenvednek, a felperes megtévesztve nem lett; s minthogy az alperesen ennek hibáján kívül, mint öröklött baj tört ki s felperes azért, mert alperes hibáján kivül elmebajba esett, a házasság érvénytelenítését szorgalmazni jogosítva nincsen s a nejének ezt a vétlen betegségét tűrni tartozik, mindezeknélfogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével elutasítani kellett. — Curia: Hhagyja. Felperes nem bizonyította azt. hogy alperes lényeges személyi tulajdonságaira nézve akár az alperes, akár ennek hozzátartozói által megtévesztetett, mert az a körülmény, hogy alperes és hozzátartozói nem közölték felperessel azt, hogy családjukban öröklékeny természetű elmebetegségi esetek fordultak elő, egymagában véve annál kevésbé vonható a Ht. 55. §-ában meghatározott megtévesztés fogalma alá, mert az alperes családjában felmerült elmebetegségek nem vonatkoznak az alperes lényeges személyi tulajdonságaira (903. nov. 19. 2077.). 21234. Bpestitsz.:A beszerzett és a felek házasságára vonat- Megtévesztés kozó iratokkal bizonyítást nyert ugyan azon tény, hogy alperes daczára {hajadoni annak, hogy korábbi férjétől elvált nő, magát hajadonnak adta ki, állapot.) ezen körülmény azonban a házasság érvénytelenségének az 1894: XXXI. t.-cz. 55. §-a alap:'án megtévesztés miatt érvénytelennek leendő kimondására indokul nem szolgálhat, mert a felek egyéniségei