Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 159 tetni nem kötelesek. A törvénynek ez a rendelkezése pedig kiterjed Biró' a fegyelmi ügyekre is azokban az esetekben, amelyekben a fegyelmi gye1™' tor" eljárásról szóló törvény a feleknek ügyvéd által való képviseletet veny" rendeli, mert e rendelkezésnek oka a polgári és a fegyelmi ügyekben ugyanaz, hogy t. i. a fél jogainak érvényesítése szakértő jogtndó kezébe legyen letéve. Az ügyben felmerült adatok szerint P. magánfél az ügyvédi kamara ügyvédi lajstromába be van vezetve, következőleg ügyvédi oklevéllel bir. A budapesti ügyvédi kamara értesítése szerint P. gondnokság alá helyezve még nincs s az ügyvédség gyakorlatától az 1887: XXVIII. t.-ez. 4. §-ának bj pontja alapján, vagyis azért van felfüggesztve, mert az idézett pontban felsorolt valamely bűntett vagy vétség miatt jogérvényesen vád alá helyeztetett. Ennek a felfüggesztésnek hatálya az, hogy P. az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztés megszűntéig ügyvédként ügyfeleket biróságok és hatóságok előtt nem képviselhet, de nincs az a joghatálya, hogy az ügyvédi oklevéllel biró P. a saját ügyében is magát ügyvéd által képviseltetni legyen köteles. Következőleg P. elleninditványa jogszerűen azon az alapon, hogy azt nem meghatalmazott ügyvéd által adatta be, elutasítható nem volt és azt elfogadni kellett (902. máj. 24. 97.). 16. Vaspálya kártérítési kötelessége. 21217. Budapesti törvényszék: Felperes előadása sze- Vaspálya rint őt a bródi vasúti műhelyben egy vasúti kocsi kerekeinek javítása kártérítési közben az a szerencsétlenség érte, hogy jobb lábát elvesztette. Az kötelessége 1874: XVIII. t.-cz. alapján kártérítést követel alperestől. Alperes kifogásolta az 1874: XVIII. t.-cz. alkalmazását, mert az állított szerencsétlenség nem a vasúti üzem körében történt, tagadta a balesetnek felperes által előadott módon való megtörténtét s kifogásul előadta, hogy a baleset felperes hibájából történt. A törvényszék e tényállás alapján felperest keresetével elutasította, mert az 1874: XVIII. t.-cz. csak a vaspálya üzeménél előfordulható balesetekre alkalmazható, vagyis csak azon veszélyből eredő károk megtérítésére állit fel különleges szabályokat, a melyek a vaspálya üzlet sajátlagos természetéből állhatnak elő; ellenben a vasút mint iparvállalat által folytatott egyéb üzletnél a kártérítés közönséges jogi elvei alkalmazandók; ezek s:erint p;d:g alpers tagadásává] szemben felperesnek kellett volna azt a tényállást bizonyítani, amelyből következtethető volna, hogy felperest alperes vállalatánál nem saját hibájából érte baleset és hogy e balesetért alperest felelősség terheli. Felperes azonban ily bizonyítékot nem szolgáltatott, tehát keresetével el kellett utasítani s mint pervesztes felet a perköltségben marasztalni. — Budapesti tábla: Nem vitás a peres fel-k között, hogy felperes alperesnek a bródi állomáson levő műhelyében volt alkalmazva s hogy felperest munkaközben a műhelyben érte azon baleset, a mikor lábtörést szenvedett. Felperes tehát a testi sértési nem a /vaspálya üzeménél szenvedte s igy a jelen esetre az 1874: XVIII. t.-cz. azon intézkedései, melyek a vasutaknak az üzem különös veszélyéből eredő szigorúbb felelősségét szabályozzák, nem alkalmazhatók, hanem alperes kártérítési kötelezettsége az általános magánjogi elvek alapján bírálandó meg. Felperes azonban, kit a bizonyítási kötelezettség terhelt, alperes tagadásával szemben bizonyítást sem ajánlott arra nézve, hogy a baleset alperes tényével, a törvényben előszabott va-