Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 155 okozta azon gondatlan és kötelességellenes eljárás folytán, hogy a Kártérítés, vízvezeték csavarját éjjel lecsavarta, megfulladt, mi által felperes Fövároi vá636 korona 50 fillér kárt szenvedett. — A felebbezési biróság helyesen sárcsarnoki fejtette ki azt, hogy a vásárcsarnokok felállítása nem,/-sí[l üzleti v állata a székesfővárosnak, hanem egy ujabbi ^flesséee °~ módja a- székesfővárost megillető vásár jog gyakorlásának és az ezen ősi jogból származó közjövedelem beszedésének. Minthogy pedig a székesfőváros a vásárcsarnokokról megalkotott szabályrendelet szerint a vásárjogot a vásárcsarnok szolgálatához rendszeresített állásokra a tanács ál'al megválasztott tisztviselők által gyakorolja: az 1872. évi XXXVI. tcz. 130. és 110. §-aiban foglaltakra tekintettel helyesen mondotta ki azt a felebbezési biróság, hogy a tanács által megválasztott vásárcsarnoki alkalmazottak is azok közé a fő- és szék városi tisztviselők közé tartóznák, a kik a fentebb idézett törvény 115. §-a értelmében, a hivatalos eljárásukban jogtalanul és illetéktelenül okozott károkért, harmadik személyekkel szemben elsősorban és közvetlenül felelősseikké tétettek, s a mely károkra nézve a törvényhatóság csak az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága esetén volna az idézett törvény 117. §-a értelmében keresettel megtámadható. — Ehhez képest, figyelemmel arra, hogy felperes keresetét közvetlenül a törvényhatóság ellen indította a helyett, hogy első sorban a kár okozásával terhelhető tisztviselőt; vonta volna perbe, indokolt a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, mely szerint a felperest keresetével időelőttiség indokából elutasította. Xem jöhet figyelembe felperesnek az az érvelése, hogy a kártételt okozhatta tisztviselők előtte ismeretlenek lévén, keresetét csakis az alperes ellen indithatta: mert a vásárcsarnok felügyelősége által vezetett jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a kár elkövetése idején kik voltak a szolgálat ellátásával és annak ellenőrzésével megbizva (901. szept. 27. L G. 144.). 21211. Curia : Az ingatlan egy részének jövedelmezőségében-^?0^0" J°~ beállott kár megtérítése iránt folyó perben is az ingatlan jövedelmező- ve^m^°f^'H sége a maga egészében bírálandó meg. Ha a kártérítési követelés^ nem kisajátítás: eljárásban merült fel, nem lehet figyelmen kivül hagvni azt az értékemelkedést, amit ugyancsak a kárt okozó cselekmény okozott (904. ápr. 26. 6619'903.). 21212. Curia: Az 1876: XIII. t.-cz. 38. §-a szerint a cseléd^. csekd mindazon károkért, melyeket gazdájának rosszakaratú hanyagság- vagy terijesi, koie' vigyázatlanságból okozott, kártérítéssel tartozik. A cseléd kártéri- e° ' tési kötelezettsége megállapittatott, mert kötelességmulasztást követett el az által, hogy gazdájának engedelme nélkül az istállóból eltávozott és az éjjelt a házon kivül töltötte, és igy kötelességmulasztása amaz ismérvekkel bir, melyek a fentebb idézett törvényszakasz értelmében a cseléd kártérítési kötelezettségét megállapítják, s végül, mert ezen szóban forgó kötelességmulasztás és a gazdát a cseléd távollétében támadt tüz által ért kár közt olyan okozati összefüggés van, mely a felelősséget megállapíthatja Í903. szept. 10. 6250.).