Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. Kártérítés. a gyr'iri munka következtében keletkezett, ebben mulasztás nem ter­A muukás ht-li. Minthogy pedig a munkaadó felelőssége a munkás balesetéért testi gyönge-cszk az esetben áll fenn, ha arra a munkaadó mulasztása szolgálta­segéböl a tott okot: felperest keresetével elutasítani kellett. -- Budapesti nemh^Uf^ á b 1 a: Ma^ában véve abbó1 a körülményből, hogy felperes az al­lelősség "Peres részéről történt alkalmaztatás előtt orvosszakértőileg meg nem vizsgáltatott, alperesnek vétkessége meg nem állapitható, amennyi­ben a munkaadónak nem áll kötelességében a közön­séges napszámosi teendők végzésére vállalkozó mun­kások testi erejéről orvosi vizsgálat utján meggyő­ződést szerezni; mert a munkást szolgálat közben ért baleset­ért a munkaadó kártérítési felelőssége rendszerint csak akkor áll elő, ha a balesetet a munkaadó mulasztása idézte elő és ez alól az általános szabály alól csak annyiban van kivételnek helye, hogy a közveszélyes üzemet gyakorló ipari és gyári vállalatok az általuk alkalmazott munkásokat az üzem veszélyéből kifolyólag ért balesetek­ért vétkességükre való tekintet nélkül feltétlen kártérítési felelős­séggel tartoznak, hacsak nem bizonyítják, hogy a balesetre a munkás vigyázatlansága szolgáltatott okot; már pedig a felperes által végzett munka közveszélyes jellegűnek egyáltalában nem tekinthető. — C ur ia: Hhsgyja (904. márcz. 18. 1050. ). 21198. Debreczeni tábla: A lefolytatott büntetőügyre vo­natkozó iratokból megállapítandó az, hogy a felperes károsodását elő­idézett tűzvész, az alperes gőzgépjének ama hiányos szerkezeténél fogva következett be, mely szerint a cséplőgép csakis az annak ké­ményén alkalmazott szikrafogó készülék nyitvahagyásának volt mű­ködésben tartható, de másrészt megállapítást nyert az is, hogy az alperes géptulajdonosnak a cséplőgép vezetésére rendelt gépészét is a szóban forgó tűzvész okozása körül büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság terheli. Minthogy a fennálló jogszabályok szerint a ve­szél yíye 1 járó gazdasági üzem tulajdonosa az a |b­ban használt eszközök által, valamint a munkaadó alkalmazottja által alkalmaztatása körében má­soknak okozott kárért felelősséggel tartozik, en­nélfogva a törvényszék ítéletét megváltoztatni, az adott esetben az alperes géptulajdonos kártérítési kötelezettségét megállapítani s ehhez képest az elsőbiróságot a kártérítés mérvének a megállapítása czéljá­ból a perköltségre is kiterjedő rész Ítélethozatalra utasítani kellett. — C u r i a: Helybenhagyja. Helyesen állapította meg az elsőbiró­ság, hogy a felperes gabonája kizáróan az alperes gépészének vétkes gondatlanságából keletkezett tűzvész folytán égett el. Minthogy pedig a vállalkozó felelős azért a kárért, a melyet alkal­mazottjai a reájuk bizott teendők teljesítésében harmadik személynek jogellenes cselekmény által vétkesen okoznak, az alperes felelősségét helyesen állapította meg a másodbiróság, miért is Ítéletét ezeknél az okoknál fogva kellett helybenhagyni (904. ápr. 21. 2647/903. ). (Vizmiihely). 21199. Curia: A felp. az alp. kártérítési kötelezettségét azon alapon kérte megállapítani és alperest kártérítésre kötelezni, hogy férje az alperes dunakeszi vizmütelepén az alperes alkalmazottjának vétkes gondatlansága és járatlansága, valamint a buvárkészletekhez tartozó légszivattyúnak és egyéb eszközöknek rosszasága miatt éle­tét vesztette. A kártérítési igény ezek szerint az alperes székesfő­városnak vizmütelepi alkalmazottjainak vétkes gondatlanságára és a használt eszközök hiányosságára van fektetve. Minthogy pedig a

Next

/
Thumbnails
Contents