Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)
88 KÖTELMI JOG. Kölcsön. iagos kielégítést követelhet- Ennek a kifogásnak azonban nincs törlaszonköl- vényes alapja Folyó számla összeköttetés csak akkor forgott volna cson- fenn a felek között, ha abban állapodtak volna meg, hogy egymással Letét. kölcsönösen bizonyos időtartamon át kötött ügyletekre nézve olyformán fognak hitelt nyújtani, hogy az elszámolásra kitűzött időszak Jeteltével az a különbözet, mely az oszthatlan egységgé összeolvadt összes követelési tételeknek egymás közötti compensatiójából ered, _ fogja az egyiknek vagy másiknak egységes követelését képezni- Kölcsönügylet pedig akkor jött volna létre, ha alperes a felperes pénzeit a visszafizetés kötelezettsége mellett azzal a megállapodással vette volna át, hogy azokat a pénzeket a saját czéljaira felhasználhatja. Alperes azonban azt, hogy ezen megállapodások valamelyike létrejött, nem bizonyította- Ellenben abból az alperes által beismert tényből, hogy felperes a pénzét azzal a rendeltetéssel helyezte el alperesnél, hogy alperes abból időnként felperes utasításához képest fizetéseket teljesítsen az tűnik ki, hogy felperes őrizet végett letétként adta át a pénzét alperesnek. Az átadott pénz letéti minőségén mit sem változtat az, hogy a pénznek egyedi visszatérítése ki nem köttetett s hogy alperes az átvett összeg után 4% majd 3% kamatot fizetett- Mert a pénz átadásánál a megőrzés lévén a főczél, ez kizárja a kölcsönügylet keletkeztét s a felek között ily esetben, ha ha nem is a tulajdonképeni szoros értelemben vett letét, azért mégis letéti, az úgynevezett szabályellenes letéti szerződés keletkezik- Minthogy pedig a joglemondásnak világosnak és határozottnak kell lenni, minthogy az alperes részéről vitatott megállapodásban az, Logy felperes szabályellenes letéti szerződés esetén se érvényesíthesse a keresetbeli. követelést egészben, bent nem foglaltatik, hanem magának az alperesnek állítása szerint általában letétről volt szó, ebban pedig ugy a szoros értelemben vett, mint az úgynevezett szabályellenes letét bent foglaltatik, még az esetben is, ha valónak tekintetik az alperes részéről vitatott megállapodás, alperesnek nincs joga ahhoz, hogy a keresetbeli követelés megfizetését megtagadja- A per főtárgyára az elsőbiróság ítéletét ezért, a perköltségre nézve pedig az abban felhozott indokok alapján kellett helybenhagyni. — C u r i a : A peres felek között nemi vitás, hogy felperes alperes czégnéi időközönként pénzösszegeket helyezett el; vitán kivül áll továbbá az, hogy alperes a felperes által nála elhelyezett pénzekből felperes megbízása és utasítása felytán felperes helyett fizetéseket teljesített és vitán kivül áll az is, hogy alperes a nála elhelyezett Összegek után kamatot fizetett. Ezekbő'l a nem vitás tényekből pedig megállapítható, hogy felperes alperes czégnéi azzal a rendeltetéssal helyezett el pénzeket, hogy azokból alperes felperes helyett és utasítása szerint fizetéseket teljesítsen és a fizetések után felperes javára fenmaradó összegek után kamatot fizessen. A felek között létesült és fennállott ez a jogügylet, sem nem tisztán kölcsönügylet, hanem oly vegyes ügylet (negotium mixtum), mely részint letét, részint kölcsön és pedig azért, mivel az ügyletnek lényeges czélja abban állott hogy felperes mint letevő a megőrzés gondjától, de ezzel kapcsolatban az ügyletnek további czélja az volt, hogy alperes mint letéteményes a nála elhelyezett pénzt nem egyedileg (incadem specie), hanem ugyanazt az összeget (tantundem eiusdem generis) szolgáltassa vsisza- A másodbiróság tehát helyesen állapította meg ezt a jogügyletet szabályellenes letétnek (depositum irregulare) és ebből a jogviszonyból kifolyólag helyesen állapította meg, hogy alperesnek nincs joga ahhoz, hogy a kereseti követelés megfizetését
