Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 89 megtagadja A másodbiróság ítélete tehát ezekből az okokból és a Kölcsön, benne felhozott és ezzel az indokolással nem ellenkező indokokból Haszonköivolt helybenhagyandó (903- ápr. 21. 293.). CSOn* 8. Vétel. 21116. C u r i a : Az a czél, melyre valamely birtok niegvé- Vétel. te tik, a jogügylet létesítésénél csak a vevőre és nem egyszersmind A vétel czelja az eladóra is lehet irányadó. Az esetben, ha valamely tárgy, annak rendszerint való használhatóságán kívül eső czélra vétetik meg s e czélnak az meg nem felel, még ha erről a czélról az eladó az előleges egyezkedés alkalmával értesittetett is, az eladási ügylet érvénytelenségét, erre vonatkozó kikötés hiánvában, maga után nem vonja (904. máj. 3. 6922.). 21117. Curia: Felek a vétel tárgyát tévő ingatlanra és a vé- A vételi telárra megállapodtak és az eladó a vevőtől foglalót, majd vételárrész- ügylet létreletet is kapott. A vételár lefizetésének módjára és idejére nézve a felek üHte. többször értekeztek ugyan, de erre nézve megállapodás köztük nem létesült. Kimondatott, hogy a jelen esetben annak meghatározása, hogy a vételár mily módon s mely időben egyenlittessék ki, az adásvételi jogügylet lényeges alkatelemét képezte, az erre vonatkozó megállapodás hiányában az adásvételi szerződés megkötöttnek nem tekinthető (902. nov. 19. 1579/901.). 21118. Curia: Alp. felülvizsgálati kérelmének hely adatik és Vételi ügylet a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával, felp. keresetével fenforgásiidutasittatik. Az első tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint felperes nak megalkeresetét szóval az Írásbeli keresetlevelével egyezően adta elő, az lapitasa. írásbeli keresetlevél szerint pedig felperes keresetét arra alapította, hogy alperessel 5 évre terjedően a már kikészített 8000 köbméter és még kikészítendő faáruk iránt mint vevő az A) alatti okiratba foglalt vételi ügyletet kötötte, hogy ez az ügylet 4000 köbméter faárura már teljesedésbe is ment, és hogy ennek utána vele alperes azt tudatta, hogy felperesnek az ügyletből állítólagos visszalépését tudomásul veszi és az illető további áruval szabadon fog rendelkezni; erre alapítottan felperes keresetét arra irányította, hogy itéletileg mondassék ki, hogy az A) alatti okiratba foglalt vételi ügylet hatályos és alperes köteles azt az ügyletet teljesíteni, ellenkező esetben az ezúttal csak 4000 köbméter fa után érvényesíteni kívánt 2190 korona kárt megfizetni. Ez a kereset tárgyánál, de a peres felek személyi viszonyánál fogva sem olyan, hogy az valamely külön ügybírósághoz akként volna utalva, hogy ettől eltérésnek helye nem lenne; éppen ezért alperesnek az illetékesség kérdésében felhozott panasza a S. E. 184. §. szerint tekintetbe nem vehető. A S. E. 190. §. szerint a felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia annak kijelentését is, hogy a fél az Ítéletet, mely alapon támadja meg, alperes részéről tehát felülvizsgálati kérelmében a felebbezési beadványában és a felebbezési tárgyaláson felhozottakra, azonban ezek tüzetes ismétlése nélkül történt puszta hivatkozás tekintetbe szintén nem vehető. Alperes panaszolja azt, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy egy megállapítási kereset érdemi elbírálásába bocsátkozott a nélkül, hogy erre nézve a törvényes előfeltételek megvolnának. Ez a panasz alapos. A S. E. 16. §. szerint ugyanis megállapítási kereset csak akkor indítható, ha e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mu-