Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

KÖTELMI JOG. 87 peresként eredetileg fellépett M. B.-tól zsákokat vett kölcsön szer- Kölcsön, ződésileg megállapított kölcsöndij mellett, alperes 1476 zsákot a Haszonko'felebbezési biróság ítéletének meghozataláig vissza nem adott és fel- c on' peres a jelen perben annak az 1476 zsáknak az 1901. évi augusztus lJ.aszon~ 1. napjától a bekövetkezendő visszaadás napjáig terjedő időre szer- kölcsön. ződésileg megállapított kölcsöndiját követeli; továbbá ama tényállás szerint a felebbezési biróság az alperest 4. a. folyamatba tett más perben ama zsákok után az 1901. évi augusztus hó 1. napját megelőző időre 520 kor. 67 fül, zsákkölcsöndijban elmarasztalta, azoknak a zsákoknak visszaadására, esetleg azok 1033 K 20 fül. értéke megfizetésére kötelezte. E tényállás mellett a felek között nem hitelezési ügylet létesült és felperes alperestől keresetileg tulajdonképen a zsákok természetben visszaadását és csak ennek nem teljesítése esetében a dolog természeténél fogva azok egyenértékét követelte és igy alperesnek a zsákok visszaadásában történt késedelme első sorban felperest arra jogositja fel, hogy a szerződésnél fogva a zsákok visszaadásáig vagy azok egyenértéke megfizetéséig, amennyiben ennek tételes törvény vagy ennek hiányában állandóan követett birói gyakorlat útját nem állja, alperestől a kölcsöndiját követelje, következésképen erre nézve nem bir sulylyal egymagában véve az, hogy a felek bármelyike a zsákkölcsönügyletet esetleg felmondotta, de a zsákok tényleges visszaadása meg nem történt vagy nem a felek valamelyikének hibája miatt hiúsult meg; a felebbezési biróság tehát az által, hogy az alperes részéről a felmondás megtörténte iránt a ténymegállapítást és a bizonyítást mellőzte, az ügy érdemére befolyással bíró lényeges eljárási szabályt meg nem sértett. A fenn ismertetett tényállás szerint az illető zsákok értéke 1033 K 20 fül. és más perben azok után alperes már 520 K 67 fül. kölcsöndijban elmarasztaltatott; a jelen perben pedig a felebbezési biróság az alperest az 1901. évi deczember hó 31-ig terjedő időre 645 K 22 fillér kölcsöndijban marasztalta; ezek szerint tehát az alperes terhére rótt kölcsöndij az illető zsákok értékét máris túlhaladja. A zsákkölcsöndij korlátozására nézve tételes törvény ugyan nincs, azonban az állandóan követett birói gyakorlat szerint a zsákkölcsönzési ügylet természeténél és czéljánál fogva és szokás szerint is csak hetekre vagy hónapokra terjedhet, nem pedig olyan időre, hogy a kölcsöndij összege a zsákok értékét aránytalanul túlhaladja, a kölcsondijfizetési kötelezettség tehát annak az évnek végéig terjedhet, amelyben a kötelezettség keletkezett (hasonló ért. határozott a kir. Curia 748/v. 1901. sz. a.). Ezeknél fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint alperest az 1901. évi deczember hó 31. napjáig terjedő időre kölcsöndij fizetésére kötelezte, ellenben felperest a további időre is követelt kölcsöndij iránt keresetével elutasította (903. jan. 27. G. 444.). 21115. Győri tábla: Alp. beismerte, hogy felp. pénzét Letét. időközönként azzal a megbízással helyezte el alperesnél, hogy alp. a felperes által időről-időre kijelölt fizetéseket teljesítse. Azt is beismerte alperes, hogy ebből a viszonyból folyólag felperesnek a keresettel érvényesített követelése keletkezett. Mindazonáltal tagadta alperes felperesnek keresetileg érvényesített jogát s avval védekezett, hogy a kereseti követelés nem letét hanem az vagy folyó számla összeköttetésen alapul, vagy kölcsön követelés, már pedig a felek között az az előzetes megállapodás jött létre, hogyha felperes követelése nem letét, az alperes kiadni nem tartozik, hanem felperee csatlakozik az alperes felszámolásához, vagyis felperes csak arány-