Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

so VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. 20344. Curia: Az 1881. évi LX. t.-cz. 98. §-ának az a t.-cz. rendelkezése, hogy abban az esetben, ha a foglaláskor azt 98. §. lehetett a végrehajtatónak jóhiszemüleg vélelmezni, hogy a Perköltség lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulajdonai: a perigényperben. költségek kölcsönösen megszüntetendők, ha az igény megállapittatnék is, nem vonatkozik csupán az elsőbirósági eljárásban felmerült perköltségekre, hanem kiterjed az összes perköltségre, tehát a felebbezési költségre is. (900. szept. 19. I. G. 354.) 1U. §• 20345. Szegedi tábla: Az 1881. évi LX. t.-cz. 111. §-áTörvényes el- nak rendelkezése szerint mindazok, akik az elárvereztetni sőbbség. rendelt ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez tartanak jogot, amennyiben az, hogy részükre a foglalás korábban eszközöltetett, az iratokból ki nem tűnik, elsőbbségi igényüket-az árverés megkezdéséig a kiküldöttnél bejelenteni tartoznak. A törvény eme rendelkezéséből az következik, hogy az elsőbbségi igény bejelentésének záros határideje az árverés megkezdésének időpontjával összeesik, az árverés befejezése után előterjesztett bejelentés tehát elkésett s a vételár felosztásánál, figyelemmel az idézett törvény 113. §-ának rendelkezésére is, tekintetbe nem jöhet. — Curia: Hhagyja. (902. nov. 12. 5148.) 119. §. 20346. Curia: Az 1881 : LX. t.-cz. 119. §-a szerint a Ingókárverési kifizetési sorrendet megállapító végzés ellen, ha a bíróságí'azt vételárának azonnal meghozta és kihirdette, a felfolyamodás azonnal szófelosztása- val bejelentendő és ha a kihirdetéskor a végzés ellen felfolyamodás be nem jelentetik, a vételár azonnal felosztatik. A törvény eme rendelkezéséből pedig önként következik, hogy a sorrendi tárgyalásra törvényszerűen megidézett, de meg nem jelent félre nézve is a kihirdetett végzés kihirdetettnek tekintendő s a mennyiben részéről felfolyamodás be nem jelentetett, az ellene is jogerőssé válik. Ezek szerint, miután F. A. H. utóda S. A. czóg foglaltató az elsőbiróságnak ebben az esetben azonnal meghozott és kihirdetett végzése ellen felfolyamodást nem jelentett be, sőt a tárgyalásra szabályszerű idéztetése daczára meg sem jelent: a kihirdetett elsőbirósági végzés azonnal jogerőre emelkedett és erre mi befolyással sem bir az a körülmény, hogy az elsőbiróság a kifizetési sorrendet megállapító végzését a feleknek Írásban is kiadatta, mert ez egyszerű értesítése a feleknek a kifizetés, illetve utalványozás elrendeléséről, mely intézkedés nem változtathatja meg a törvény által meghatározott felebbviteli határidőt. A másodbiróság tehát nevezett foglaltatónak S. A. czégnek Írásban beadott elkésett felfolyamodását nem fogadhatta el és a már jogerős elsőbirói végzést annak alapján törvényszerűen többé meg nem vizsgálhatta. A másodbiróság tehát az által, hogy az elsőbiróság végzésének érdemleges megvizsgálásába bocsátkozott, lényeges eljárási szabályt sértett meg: miért is neheztelt végzése az 1881: 59. t.-cz. 39. §-a o) pontjába ütköző alaki sérelem miatt az