Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 79 felkérésére, tehát jogilag ennek a jelen volt felperesek részé- '881: LX. ről elfogadott utalványozására a felperesek közötti felosztás * cz. végett és az ott jelen"^ volt felperesek beleegyezésével átvette, 96. §. annak egy részét tényleg a felperesek közt fel is osztotta s Az igény beaz igényelt összeget későbbi felosztás czéljából magánál tar- bizonyítása; totta, dr. M. E. a pénz átvételével felperesek letéteményesévé, az igényper az arány kiszámitása és a pénz kifizetése tekintetében pedig eldöntése. azok megbízottjává vált, mert a pénznek átvételére és megőrzésére való utasítással felperesek és dr. M. E. ügyvéd között letéteményezési, a pénznek a felperesek közötti aránylagos felosztására megbizási jogviszony keletkezett, minélfogva a keresetileg igényelt pénzösszeg a felperesek megbízottjának és ez által a felpereseknek jogilag már akkor átadottnak tekintendő. Nem sértette és nem alkalmazta helytelenül a felebbezési bíróság a bizonyításra vonatkozó jogszabályt sem akkor, a mikor el nem rendelte dr. B. Zs.-nak és a bírósági végrehajtónak tanuként való kihallgatását arra a tényre, hogy K. E. jószágigazgató és dr. M. E. ügyvéd 1898. július 26-án tudtak a foglalásról, mert a felebbezési bíróság K. E. vallomását és a javorinai postahivatal értesítését bizonyítékul fogadta el az alperesek állításával ellenkező tényállásra nézve és ha a felebbezési bíróság valamely tényállás valósága tekintetében meggyőződését már a fenforgó bizonyítékokból megalkotta, nincs kötelező jogszabály arra nézve, hogy a meggyőződésével ellenkező tényállásra további bizonyítást rendeljen. Egyébként pedig a perben döntő tény nem is az volna, hogy K. E. és dr. M. E. birtak-e július 26-án a foglalásról tudomással, hanem az, hog}- erről a felperesek tudtak-e; már pedig a felebbezési bíróság nem perdöntő tényekre bizonyítást elrendelni kötelezve nincs és elég, ha a tanubizonyitás mellőzését indokolja, ennek a kötelességének pedig a felebbezési bíróság ítéletében eleget tett stb. (902. máj. 1. I. G. 678.) 20343. Kolozsvári tábla : Igényper felülvizsgálatánál első 97. §. sorban az a kérdés döntendő el, hogy meg van-e a zálogjogot igényper feszerzett alperesek jogi érdekei között az a belső kapcsolat, lülvizsgálata. melynél fogva a lefoglalt ingóknak cl Zcir alól leendő feloldása iránt folyamatba tett igénypert az összes végrehajtató alperesekre nézve csak egységesen lehetne elbírálni ? Igényperekben az alperesekként perben álló több foglaltató irányában a peres kérdés külön és önállóan is elbírálható, mivel egymástól független magánjogi viszonyokat szabályoz, s igy a tábla nem látta megállapíthatónak a^belső jogi egységet, s a felebbezési bíróság ítéletének felülvizsgálatánál nem találta alkalmazhatónak a S. E. T. 139. §-át. Minthogy a hat végrehajtató alperes közül három a felebbezési bíróság ítéletében megnyugodott, ezekkel szemben a felebbezési bíróság ítélete jogerőre emelkedett, s azt a tábla velők szemben érintetlenül hagyta. (900. aug. 6. G. 42.)