Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

X. Végrehajtási eljárás. 1881 :LX. 20303. Kassai tábla: Az elsőbirósági végzést megváltoz­t.-cz. tatja. Ind. Az elsőbiróságnak kielégítési vhajtást elrendelő l. §. végzése megváltoztatandó volt, mert a kérelem alapját képező Egyezség eredetben az iratoknál levő 38. Sp. II. 437/2. sz. peregyez­alapjánvégre- ségben fizetési határidő nem foglaltatván, az 1881: LX. t.-cz. hajtás. 1. §-a szerinti végrehajtható közokiratnak nem tekinthető. (90Í. aug. 5. 2676/901. polg.) 13. §. 20304. Budapesti tábla: Folyamodónak kielégítési végre­Végrehajtás hajtás iránti kérelme az engedményezésnek igazolatlansága az engedmé- okából nem volt elutasítható, s ezért az elsőbiróság a kór­nyes javára, vénynek érdemleges elintézésére utasíttatott, mert a végre­hajtható ítélet szerint jogosított G. 8. és tsa czég a keresetnél igazolt ügyvédje által ellenjegyzett kérvényében bejelentette, hogy a megítélt követelést folyamodó G. J. és társa czégre enged­ményezte, a miről az adós értesíttetett is, ez a bejelentés pedig az 1881: LX. t.-cz. 13. §-ában emiitett közokiratot pótolja ós különben is az Sp. III. 1063/5. sz. kérvény feletti meghallga­tásra szabályszerűen megidézett engedményező ós az adós meg sem jelent. (902. nov. 4. 3206.) 20305. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíró­ság ítéletében megállapította azt a tényállást, hogy alperes jogelőde a kereset alapjául szolgáló s 1889. évi márczius hó 7-én kiállított adóslevélre a végrehajtást szenvedő K. J.-től kölesönt nem kapott és hogy az adóslevél csak színleg állíttatott ki. E tényállás alapul vétele mellett jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alperes a kereseti összegben és járulékaiban marasz­taltatott, mert a midőn valamely végrehajtást szenvedőnek, ennek adósa elleni követelése foglaltatik le és a végrehajtási törvény 123. §-a értelmében a követelés a végrehajtatóra ruháztatik át, a végrehajtató engedményesnek tekintetik és a végrehajtást szenvedőnek adósa a végrehajtási engedményes ellen is mind­azokat a kifogásokat megteheti, a melyeket az eredeli hite­lezője ellen megtehetett volna, tehát ily esetben is, ha a lefoglalt követelés per utján hajtatik be, a követelés fenn­állása megállapítandó. A mennyiben az alperes részéről szol­gáltatott bizonyítékok alapján az a tényállás lett megállapítva, hogyT alperes jogelőde részére a jelzett adóslevélre a kölcsön­összeg le nem számláltatott, e miatt alperest jogos kötele-

Next

/
Thumbnails
Contents